Sajtóközlemények

2024. december 03.

December 3. Ez a nap a fogyatékosság világnapja. Pszichoszociális fogyatékossággal élők a társadalmi figyelem középpontjában – Együtt a láthatóságért és esélyegyenlőségért!

A pszichoszociális fogyatékossággal élő emberek mindennapjai Magyarországon gyakran láthatatlanok a társadalom számára, pedig az érintettek száma és problémáik súlyossága aggasztóan magas. Az őket érintő előítéletek, a megfelelő ellátórendszerek hiányosságai, valamint a társadalmi befogadás nehézségei mind olyan kihívások, amelyek nemcsak az érintettek életét, hanem családjaikét is súlyosan megnehezítik. Az ENSZ Egyezmény a Fogyatékossággal Élő Személyek Jogairól egyértelműen kimondja: minden ember egyenlő jogokat élvez, függetlenül egészségügyi állapotától. Mégis, a pszichoszociális fogyatékossággal élők Magyarországon rendszeresen szembesülnek diszkriminációval az egészségügyben, a munkaerőpiacon és mindennapi életük során. Ez az elzártság gyakran csak súlyosbítja mentális és szociális nehézségeiket, annak ellenére, hogy kormányzati szándékkal szinte naponta történik előrelépés, a társadalom szemléletváltása nélkül nagyon nehéz a dolguk. Hogy mi a pszichoszociális fogyatékosság? Olyan mentális zavarok, amelyek hosszan tartó vagy végleges akadályokat jelentenek az egyének társadalmi életében, munkavégzésében és más életvezetési területeken. Az érintettek nemcsak belső küzdelmeikkel, hanem a társadalmi kirekesztéssel is meg kell, hogy birkózzanak. Hogy mit kell tenni? Társadalmi szemléletváltás kell, előítéletek helyett elfogadás.
Inkluzív munkahelyek: támogatni kell az érintettek munkavállalását foglalkozás-orvostani szempontból is. Megfelelő ellátás, elérhetőbb és hatékonyabb egészségügyi szolgáltatások szükségesek. A Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum egyik célja, hogy előmozdítsa a pszichoszociális fogyatékossággal élők láthatóságát és felhívja a figyelmet arra, hogy "CsakEgyütt! tehetünk értük egy igazságosabb, befogadóbb társadalomért. Érteni kell, hogy a beteg ember a leginkább kiszolgáltatott, de a lélek fájdalmánál nincs súlyosabb. Meg kell tanulni kiszabadulni a sztereotípiák fogságából. A szkizofrénia-szkizofrén helyzet-állapot, egy országos tévhit. A szkizofréniának semmi köze semmilyen "hasadáshoz", vagy több személyiséghez. Ez a betegség pozitív és negatív tünetekkel, gyakran hallucincióval jár, semmi több. Amivel rendre összekeverik, az a disszociatív személyiségzavar, a több személyiség itt jelenik meg. Ma meg kell köszönnünk a szociális vezetők és dolgozók fáradhatatlan munkáját és a tisztességes munkát végző orvosokét. Még kisebbségben vannak, de talán egyszer megfordul a tendencia. Mi folytatjuk a harcot. Nec pluribus impar.

Kiadó: Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum (PÉF)

2024. október 12.

Október 10. a Lelki Egészség világnapja 2024.

Nem vagyunk rendben lelkileg, ezt mutatja a statisztika. Mára a depresszió lett a második leggyakoribb tartós munkaképesség-csökkenést okozó betegség. Csak minden második magyar tartja jónak vagy nagyon jónak lelki egészségét, 23 ország 46 ezer válaszadójának véleménye szerint. A depresszió mára a második leggyakoribb tartós munkaképesség-csökkenést okozó betegséggé vált. Ezenkívül az átlag populáció 1%-a szkizofréniával küzd - hogy csak a legnagyobb súlyú kórképek között tekintsünk szét. Alulfinanszírozottság és kapacitáshiány egyszerre vannak jelen a pszichiátriában. Sajnos a szociális szektor embert próbáló és komoly értéket képviselő munkásságának mentális egészség körére vonatkozó részében az egészségügy nem vesz részt, noha a közösségi pszichiátria és a pszichoszociális fogyatékosság szavak ezt az együttműködést mindenképpen feltételezik. Idejében - a COVID kezdetekor - jeleztük a ”mentális oltópontok” létesítésének szükségességét. Ez semmibe nem került volna, de nem tudott megvalósulni. Változott az öngyilkosságok minősége: sajnálatosan mára nem a cry for help jelleg van előtérben, hanem a kemény öngyilkosságok aránya, ezek többnyire olyan módszerek, melyekről tudni lehet, hogy biztosan halálhoz vezetnek. A fiataloknál még jobban érezhető ez a trend, itt a mobbing és bullying a vezető okok. Időskorúak öngyilkossága tekintetében 2. helyen állunk az EU-ban. Mi az Érték Vagy! műhelybeszélgetésünk 2. megszervezésével ünnepeltünk október 11-én.

Kiadó: Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum (PÉF)

2024. május 22.

A személyiségi jogok védelme, a betegek biztonsága az elsőrendű.A Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum(PÉF) tiltakozik érzékeny adatok kiszolgáltatása és felhasználása miatt.

A PÉF általános kivizsgálást kezdeményez a közelmúltban több esetben is tapasztalt egészségügyi adatok kiszivárogtatása miatt.Nem először használnak politikai eszközként olyan adatokat,amelyek szigorúan védettek.Legutóbb egy polgármesterjelölt orvosi leleteit küldte el egy névtelen bejelentő a helyi választási bizottságnak,majd a helyi polgármester is a jelölt mentális állapotára hivatkozva próbálta meg gáncsolni indulását.Most a választás,népszavazás és európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt nyomozást folytat ismeretlen tettes ellen a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Rendőr-főkapitányság.A jelölt ügyvédje megerősítette,valaki valódi dokumentumokat juttatott el a helyi választási bizottságnak,több mint tíz évvel ezelőtti (ambuláns)lapokat,amelyek különösen védett személyes adatok és amelyekhez az azokat kérelmező legálisan nem férhetett volna hozzá.Ezeket az iratokat arra használták fel,hogy ellehetetlenítsék a jelölt indulását a választáson.A választási bizottság "névtelen levélre" hivatkozott,melyhez több orvosi igazolást is mellékeltek,a bizottság a levélben leírt "súlyos állításokra" tekintettel elutasította a polgármesterjelölt nyilvántartásba vételét.A Kúria végül érdemi vizsgálat nélkül döntött,így a polgármester jelölt indulhat az önkormányzati választáson. Az ügy súlyos adatvédelmi,büntetőjogi,etikai és az orvosi titok körébe tartozó titoktartási kötelezettséggel kapcsolatos kérdéseket vet fel.Továbbá megint abba a stigmába ütközünk,hogy különbségtétel mutatkozik egyes betegségek között,ami nonszensz.Szövetségünk nem kíván a jelölt személyével,párt preferenciákkal,vagy akár a helység nevével foglalkozni,mert ezek számunkra lényegtelenek.Az ügydöntő kérdések az adatvédelem,a személyiségi jogok és maga a stigma,mely pusztán egy (esetleg nem is aktuális,bár az is mindegy volna)diagnózis mentén akar valakit kizárni egy választásból.Bizonyos,hogy bármely más betegség esetén ilyen nem fordult volna elő.

Kiadó: Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum (PÉF)

2023. október 10.

Ma van a lelki egészség világnapja, október tizedikének üzenete

Ebből az alkalomból ezúttal azt emeljük ki, mekkora hálával tartozunk mindenkinek, aki foglalkozik a mentális problémák okozta hátrányok segítésével. Nincsenek annyian, mint amennyien számszerűen vannak. Sokszor kell kollégáikkal, millió más nehézséggel, trendekkel stb. szembemenniük. Ma őket is köszöntjük és természetesen minden sorstársat. Jóindulatú (kulcsszó) orvosok, ápolók, nővérek, mentősök, szociális dolgozók és a szociális tárca vezetői, a Miniszterelnöki Kabinetiroda, a tapasztalati szakértők és számtalan más hivatás egy oszlopba rendez minket. Mi nem változunk, segítünk, ahogy mindig. Ez az írás egyúttal szól "mindazokért, akik nem vették még észre,"(Demjén F.) hogy passio est fortissimum dolorem animae.

Kiadó: Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum (PÉF)

2023. április 17.

Holtan találtak egy kétéves gyermeket egy csomagtartóban.Miért vannak még mindig velünk a pszichopaták?Mikor hagyják abba a mentális problémával élők stigmatizálását a “szakemberek" és az újságírók

2022-ben 238 befejezett emberölést hajtottak végre.Ezekből a több évtizedes statisztika alapján 2 róható mentális betegség terhére.Mégis 2023.április 16-án,az MTV1-en,a híradóban,18 órakor a gyermek halála kapcsán úgy nyilatkozott Bolyki Orsolya (PhD –osztályvezető-helyettes,Bűnözéskutatási és Elemzési Tudományos Osztály,tudományos főmunkatárs,Országos Kriminológiai Intézet),hogy az“ilyen tragédiáknál az elkövető a legtöbb esetben például skizofrén volt".A skizofrénia görög eredetű elnevezés,helyesen szkizofrénia.Ezt hajlamosak igen művelt emberek is összekeverni a disszociatív személyiségzavarral,avagy a többszörös személyiség betegséggel.Mentális betegek,ezen belül a szkizofrének nem követnek el szándékos és/vagy erőszakos bűncselekményeket.Igen helyteleníthető,hogy a szakma maga is szegregál,diszkrimininál és valótlanságot állít.Ez veszélyes a társadalomra,a szkizofrénia nem.Ha ez nem volna elegendő,az INDEX 2023.április 2-án a nácizmus határáig merészkedett.“Miért vannak még mindig velünk a pszichopaták"című cikkük,melyet később“Van-e evolúciós haszna a pszichopátiának?"címre változtattak,már címében is nagyon rossz emlékeket ébreszt.Az a megoldás nem tűnik elfogadhatónak,ha az emberi kiválasztódás talaján közelítenek meg betegségeket és az sem,ha kifogásolják,hogy egyáltalán miért létezhetnek beteg emberek.A beltartalom is iszonyú és szakmaiatlan is,de ezt nem kívánjuk népszerűsíteni.Rosszak az üzenetek,rossz a társadalom ingerlése,úszítása.A közelünkben háború zajlik és ennek súlyos lelki vonatkozásai lesznek,ahogy a COVID-nak is vannak.Ez azért komolyabb súlyú probléma annál,mint az,hogy felvetődjön az a valótlan probléma,hogy a gyilkosok szkizofrének,vagy az,hogy miért élhetnek közöttünk beteg emberek.A kérdés sokkal inkább az,hogy miért nyilatkozhatnak,illetve írhatnak valótlanságot szakemberek és újságírók.

Kiadó: Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum (PÉF)

2023. április 07.

Beszéljünk a gyerekekről (Let’s Talk about Children)

Európában egyre több gyermek és serdülő kér mentálhigiénés támogatást, de hiába. Nincs sem elegendő, sem hatékony ellátás. Ezenkívül gyakran figyelmen kívül hagyják a gyermekek helyzetét, amikor a szülőknek van szükségük segítségre. A Mental Health Europe hároméves Let’s Talk About Children projektjének a célja az LTC terjesztése és megvalósítása tíz európai országban, helyi LTC-gyakorlók képzésével. A megvalósítás figyelembe veszi a helyi adottságokat és az egyes helyszínek sajátos igényeire épít. Magyarországon is drámaian ugrott meg a mentális problémákkal küzdő fiatalok száma, így a PÉF is ennek szellemében igyekszik megoldásokat találni a rászorulóknak. A Let"s Talk about Children (LTC) egy bizonyítékokon alapuló, gyermekközpontú pszichoszociális beavatkozás, amely elősegíti a gyermekek mentális egészségét és megakadályozza a problémák generációk közötti átvitelét azáltal, hogy azonosítja az erősségeket, az erőforrásokat és a mindennapi megoldásokat a gyermekek, szülők, tanárok és a hálózat számára. A projekt célja a pozitív szülői nevelés és a családi élet előmozdítása a kiszolgáltatott helyzetben lévő családokban, például a mentális egészségügyi szolgálatokban vagy a menekültek és menedékkérők befogadó központjaiban dolgozó szülőknél. Egységes megközelítést kívánnak alkalmazni az LTC általános és középiskolai keretek közötti megvalósításával, amely eszközt biztosít az iskola és az otthoni együttműködéshez annak érdekében, hogy a szülők és a tanárok jobban megértsék a gyerekek otthoni és iskolai pszichoszociális szükségleteit. A megvalósításhoz a lakosság a klinikusok és a döntéshozók körében is fel kell hívni figyelmet a gyermekek szükségleteire. Erőfeszítéseket fognak tenni annak érdekében, hogy az LTC beépüljön a helyi, regionális és nemzeti mentális egészségügyi politikákba, stratégiákba és cselekvési tervekbe. A PÉF munkája is tükrözi a projekt filozófiáját, a Kormány bevont minket a Gyermekek jogainak garanciáit biztosító nemzeti cselekvési terv 2030. stratégiájába, javaslatainkat fenti irányelveknek is megfelelően juttattuk el a döntéshozókhoz.

Kiadó: Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum (PÉF)

2022. november 18.

Fellépést indítványozott a Lancet Bizottság a stigmatizáció ellen

"Itt az ideje,hogy véget vessünk a mentális egészségügyi problémákkal küzdő emberek megbélyegzésének és megkülönböztetésük minden formájának.Ennek kettős veszélye is fenyeget:az állapotra gyakorolt hatása és a megbélyegzés súlyos társadalmi következményei.Valójában sokan úgy írják le a megbélyegzést,mint ami rosszabb,mint maga az állapot." Ezzel a kijelentéssel kezdeményezett intézkedéseket a világ legmeghatározóbb orvosi szaklapjának szakértői csoportja.A mentális egészséggel kapcsolatos megbélyegzés és diszkrimináció felszámolásával foglalkozó Lancet Bizottság munkájának összefoglalása rengeteg kutatáson és szakértői tapasztalaton,szakmai alapokon indította útjára a cselekvési felhívást:a mentális egészség az emberi lét része–cselekedjünk MOST a megbélyegzés ellen!Minden kutatás,ahogy a jelentésben összefoglalt bizonyítékok is azt mutatják,hogy a megbélyegzés csökkentése kulcsfontosságú.Ezt a jelentést olyan emberek készítették,akiknek van ilyen átélt tapasztalatuk és mások is,akiknek nincs.A LANCET Bizottság maximálisan egyetért azzal a felfogással,hogy semmit rólunk, nélkülünk!Ami minden területen közös:a stigma sérti az alapvető emberi jogokat.A megbélyegzés erőteljesen és hátrányosan érinti az egyéneket,a családokat,a közösségeket és a társadalmat.A média jelentős szerepet játszik a megbélyegzés növelésében,amikor megerősíti a mentális egészségi állapotokhoz kapcsolódó sztereotípiákat,de a média segíthet is.

Kiadó: Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum (PÉF)

2022. október 10.

A Lelki Egészség Világnapjának 12 pontja

1/Le a stigmával. A mentális probléma ugyanolyan, mint bármely más betegség!
2/Le az intézményekkel! A pszichiátriai betegotthonokba bebörtönzött embereket ki kell szabadítani!
3/Le a pszichiátriát egészében sújtó összes előítélettel, melyben gyakran a nem pszichiáter szakorvosok is "cinkosok". A lélek nem törött boka, amit mutat a röntgen!
4/A közösségi pszichiátria feltételezi a szociális terület és egészségügy szoros együttműködését. Az ellátás nem csak a szociális oldal terhe. Gyógyító nélkül ellátás sincs.
5/Le a stigmatizáló és nap mint nap esküszegő magatartást tanúsító olyan üzemorvosokkal, akik szerint bármely pszichiátriai diagnózis már egyenlő az alkalmatlansággal. Munkalehetőséget minden mentális problémával élőnek!
6/Módosítani kell az egészségügyi törvény sürgősségi ellátásra vonatkozó ellentmondásos fejezetét, továbbá a lekötözés módjának nemzetközileg elfogadott normáit kell kodifikálni!
7/A már elkészült, de még el nem fogadott definíciót, mely a pszichoszociális fogyatékosság körébe tartozó betegségeket sorolja fel, 9 év késedelem után végre el kell fogadni!
8/1800-óta beteget nem vertek láncra. Hazánkban sem. Magyarországon mégis praktizálhat egy olyan orvos, aki így tesz, miközben betegeit bűnözőnek nevezi és harcolni küldené őket Ukrajnába. Még mindig a helyén lehet…
9/Az igazságügyi pszichiátriai szakértők rettenetesen csekély számát radikálisan növelni kell, ehhez ösztönzők szükségesek és vonzóvá kell tenni ezt a szaktudást. Mivel itt élet-halál kérdésekről döntenek, ez a terület legyen erkölcsileg és anyagilag kiemelt!
10/Le a sürgősségi ellátásban gyakori visszaélésekkel. A bírói szemle intézménye elavult. Még mindig túl sokan kerülnek úgy akaratuk ellenére kezelésre, hogy erre nincs szükségük!
11/Erősíteni kell a civil kontrollt, egyházi, szociális és egészségügyi intézményekben egyaránt!
12/A beteg ember kiszolgáltatott. A lélek fájdalmánál azonban semmi nem erősebb!

A Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum elkötelezett a kormányzati és szakmai konszenzus mellett. Szociális területen az együttműködés jelenleg példaértékű. A 12 pont a legégetőbb aktualitásokat veszi számba.

Kiadó: Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum (PÉF)

2022. szeptember 10.

Lépjünk időben az öngyilkosságok ellen!Az öngyilkosság világnapja komoly figyelmeztetés!

Mentális krízishelyzet van.Ez talán leginkább az öngyilkosságok számán látható,amely ugrásszerűen nőtt az utóbbi időben, főleg a tinédzserek körében.A járvány,a lezárások, majd a háború,a drasztikusan emelkedő árak talán soha eddig nem látott mértékben hagytak,hagynak nyomot az emberek lelkében. Ráadásul a pszichiátriai ellátást viselte meg leginkább a COVID időszaka.Ma,az öngyilkosság megelőzésének világnapján hívja fel a figyelmet a Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum, hogy észleljük a jeleket és tegyünk közösen az öngyilkosságok megelőzéséért!Már szinte nincs olyan híradás, ahol ne hallanánk arról,hogy valaki önkezével vetett véget életének,nem egyszer másokat is a halálba rántva(kiterjesztett öngyilkosság).Utóbbinak egyik,de korántsem egyetlen példája a Germanwings 9525-ös járatának története,amely 160 halálos áldozatot követelt.Az öngyilkosság most már nem egy elszigetelt jelenség,hanem beköltözött mindennapjainkba.A COVID,a háború és a gazdasági krízishelyzet visszafordította a csökkenési tendenciákat.Több, mint 30 éve nem volt ekkora ugrás.Különösen a fiatalokat viselte,viseli meg az elmúlt időszak.A magyar társadalomban a standardizált,tehát a 100.000 főre kivetített öngyilkossági mutatók hagyományosan rosszak, világviszonylatban,durván a hatvanas évek közepétől a rendszerváltásig ez konkrétan a világ élvonalát jelentette.Azóta stabilan és nagyjából egyenletesen csökkennek a számok– illetve csökkentek-2020-ig.Nemzetközi összevetésben a pozitív trend mellett sem nevezhetők ezek a számok kedvezőnek:a 2019-es adatok alapján Magyarország a világlista első harmadában található, nagyjából egy kategóriában Japánnal,az Egyesült Államokkal vagy Kazahsztánnal.Az időskorúak száma e tekintetben Európában kiemelkedő.Világszerte több mint 800.000 ember követ el öngyilkosságot évente.Ez azt jelenti, hogy valahol a világban 40 másodpercenként újabb és újabb ember végez magával.A tényleges szám valószínűleg ennél is magasabb,mivel az öngyilkosság érzékeny téma,ráadásul egyes országokban törvénytelen is,ennél fogva nem minden esetet jelentenek be.A kísérleteket,melyek száma aránytalanul magasabb,nem is jegyzik.A 15–29 éves korosztályban az öngyilkosság a második leggyakoribb halálozási ok.A legtöbb országban az öngyilkossági ráta a 70 évnél idősebbek körében a legmagasabb.Az öngyilkosság közvetlenül vagy közvetetten társadalmunk nagy részét érinti.Előjelek:Amikor úgy tűnik,hogy nem vagyunk képesek megbirkózni az élet kihívásaival,szélsőséges stresszt élhetünk át.Amikor valaki számára az érzelmi gyötrődés elviselhetetlennek tűnik,olyankor annyira elhomályosulhat a gondolkodása,hogy a halál érződik az egyetlen lehetőségnek.Úgy érezheti,hogy senki sem tud segíteni,ami pedig társadalmi elszigetelődéshez vezethet.Ez tovább súlyosbítja a gyötrelmeket,valamint a megrekedtség és reménytelenség érzését,ami végül oda vezethet,hogy az öngyilkosság tűnik az egyetlen lehetőségnek.Amikor valaki bármelyiket produkálja a következő súlyos előjelek közül,haladéktalanul egészségügyi szakemberhez vagy a hivatalos szervekhez (rendőrség, mentők) kell fordulni segítségért.Önkárosítással,öngyilkossággal való fenyegetőzés,öngyilkosság módjai,eszközei iránti intenzív érdeklődés,a halál,az elmúlás vagy az öngyilkosság,mint a beszélgetések vagy írások témája.A következő jelek kevésbé sürgős helyzetre utalhatnak,de ne habozzunk felkarolni és megsegíteni azt,akit ezek közül bármelyik jellemez:hangot ad a reménytelenségnek és az élet értelmetlenségének,düh,harag vagy bosszúvágy jellemzi megnyilvánulásait,vakmerően,meggondolatlanul viselkedik,csapdában érzi magát,több alkoholt vagy gyógyszert fogyaszt,visszahúzódik barátaitól,családtagjaitól vagy általában az emberektől,Szorongást vagy nyugtalanságot érez,vagy szélsőségesen ingadozik a hangulata,álmatlansággal küszködik vagy állandóan alszik,tehernek érzi magát mások számára,Az öngyilkosságot megkísérlők közül nem mindenki adja mások tudtára a szándékát,de zömüknél megfigyelhetők az ilyen figyelmeztető jelek.Komolyan kell tehát venni ezeket az előjeleket!Még ha nem is áll rendelkezésre azonnal egy szakember,a valóban gondoskodó barátok és családtagok erejét nem lehet eléggé hangsúlyozni.Itt kell visszatérni a mentális oltópontok felvetésünkre.

Kiadó: Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum (PÉF)

2022. szeptember 02.

Ismét stigmatizál a média.""Mentálisan retardált".

Az RTL Klub Reggeli című műsorában annak kapcsán kerestek meg egy háziorvost,hogy a járvány kitörése óta 10-30 százalékkal csökkent a daganatos betegek száma.Az,hogy egy ilyen nagyon-nagyon súlyos és fontos ügyben miért egy háziorvost és nem egy onkológust kérdeznek meg,érdekesség,ahogy az is,hogy nem kerestek technikai megoldást arra,hogy az interjúalany hallja is a kérdéseket.DE:amikor előkerült,hogy mindig,minden háziorvosi rendelést,sőt rendelést igenis el lehet, lehetett érni és ehhez a következő mondattal tudott érvelni,kivert minden biztosítékot!"Amikor azt mondják,hogy nem elérhető az orvos,csak az asszisztensem mondását tudom idézni:van egy 78-as IQ-val rendelkező páciensünk,ez gyakorlatilag MENTÁLISAN RETARDÁLT és ő mindig el tud minket érni".A történtek szakmai részének megítélése,mármint, hogy milyen minőségben és kiket megszólaltatva kell egy ilyen témáról beszélni,nem a mi kompetenciánk.Lehet véleményünk.Ami a témához kapcsolódóan a mi területünket érinti és tény:a járvány elején 40 százalékkal esett vissza a pszichiátriai fekvőbetegek száma,ami a következő hónapokban is a megszokott szint alatt maradt.A pszichiátriai ellátás a koronavírus előtt is gyenge lábakon állt,de azóta súlyosbodott a szakemberhiány és anyagi-szervezési okokból különösen nagy késéssel indították újra ezeket az osztályokat.A hiányos ellátás és a járvány mentális terheinek következtében 2020-ban megugrott az öngyilkosságok száma. Sokkal több fiatal halt meg, mint járványmentes időkben.De az elhangzott beszélgetésnek ez csak kiegészítése a PÉF oldaláról.Ami azokat az embereket,akiknek érdekeiért fellépünk,sérti,a műsorban nyilatkozó doktornő mondata,amelyben mentálisan retardáltnak minősít,egy szerinte alacsony intelligenciával bíró pácienst.Hosszú évek óta dolgozunk azért,hogy megszüntessük a pszichoszociális fogyatékossággal élő emberekkel szembeni stigmákat,melyek jelentősen nehezítik nemcsak diagnosztizálásukat,gyógykezelésüket,de társadalmi elfogadásukat is.Mélységesen felháborító,hogy ilyen kontextusban említenek egy olyan embert,akinek szerintük IQ szintje alacsonyabb,azonnal mentálisan retardáltnak minősítik,ráadásul teszi ezt egy orvos.Méghozzá egy olyan apropó kapcsán,amelynek semmi köze sincs az ő pszichés,mentális állapotához.Ezúton kérjük az RTL Klubot,hogy határolódjon el ettől a nyilatkozattól és hívja fel a figyelmet arra,hogy sem stigmatizálni,sem hátrányosan megkülönböztetni,dehonesztáló helyzetbe nem lehet hozni pszichoszociális fogyatékossággal élő embereket.Az már csak hab a tortán,hogy ilyen diagnózis nem is létezik.Hogy egy orvos a BNO-t sem ismeri,aggályos.Ami a korrekt diagnózist illeti,annak elnevezése értelmi fogyatékosság,de mára már az sem PC,helyette az intellektuális fogyatékosság használandó.Érdemes még rámutatni, hogy ember esetében az "ő" és nem az "ez" illendő és szabályos.

Kiadó: Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum (PÉF)

2022. július 04.

Üzemorvosok mennek szembe a betegek és a Kormány szándékával."Érték vagy!"ez az egyértelmű kormányüzenet,a foglalkozás egészségügyben pedig úgy tűnik, sokszor ezt teljesen figyelmen kívül hagyják.Mind többen fordulnak a Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórumhoz,hogy munkavállalásukat a szakorvosi vélemény dacára üzemorvosuk ellehetetleníti.

Kiszolgáltatott emberek,akik pszichoszociális problémáik mellett mindent megtesznek azért,hogy dolgozzanak,értéket teremtsenek,magukat is értéknek érezzék.Mégis a stigmákkal és embertelen bánásmóddal találkoznak.A Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum egy olyan érthetetlen és felháborító gyakorlattal áll a nyilvánosság elé,ami tökéletesen szembe megy nemcsak a kormányzati szándékkal,de az emberi méltóság tiszteletével is,mivel embertelen.Az egészséges lelkületű üzemorvosok elvetik ezt a gyakorlatot,mondja egy neve elhallgatását kérő üzemorvos.Mindeközben nem válaszolt a PÉF megkeresésére a Nemzeti Népegészségügyi Központ Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztályáról Dr.Nagy Imre főosztályvezető főorvos,az Egészségügyi Szakmai Kollégium Foglalkozás-orvostan tagozatának elnöke.Elfogadhatatlan a jelenlegi gyakorlat, ami stigmatizál és kompetenciák túllépésével számunkra érthetetlen és elfogadhatatlan módon akadályozza a munkavállalást.Nem tolerálható,hogy egy diplomás,nyelveket beszélő szakembert,akinek pszichiátriai szakvéleménye van arról,hogy munkavégzésre tökéletesen alkalmas,a múzeumőri állásához kér üzemorvosi engedélyt és elküldik azzal,hogy menjen gyárba dolgozni. Vagy az a szociális területen évek óta dolgozó,aki munkavállalásának meghosszabbítása miatt megy a foglalkozásegészségügyi engedélyért és a szakorvosi vélemény ellenére nem kapja meg,további vizsgálatokra küldik.Ebben a két kiragadott esetben,ami csak példázza a gyakorlatot,mindez úgy történik,hogy a rendelőben semmilyen vizsgálatra nem kerül sor".Az üzemorvosi kultúra ilyetén folyamatos stigmatizálása milliárdokba kerül az államnak és visszaveti az egészségügybe a már munkára alkalmas embereket.De ugyanez történik a megváltozott munkaképességű munkavállalókkal is.Igen gyakran mégsem találják alkalmasnak, a már alkalmasnak talált klienseket.Meg kellene érteni,az Államnak pedig beavatkozni abba,hogy az asztal egyik felén egy ilyen módon jogfosztott, élete értelmét veszélyeztetett ember(EMBER)áll,a másik oldalon meg a bélyegző mögé "zárt ’hatalom".

Kiadó: Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum (PÉF)

2022. március 02.

A háborús helyzet csak ráerősített a COVID okozta lelki károkra. Ez így együtt már komoly erőfeszítéseket igényel minden segítőtől

2022.március 1-én a Mental Health Europe magyar fókuszpontjának képviseletében részt vettünk a "Trauma és a stressz szerepe a mentális egészség területén és áttekintés egy új kutatásról" című webináriumon,amely a traumás tapasztalatokat járja körül.Az EMDR egy bizonyítékokon alapuló integrált pszichoterápia,amely elsősorban a poszttraumatikus stressz szindrómára és az ehhez társuló más mentális problémákra fókuszál,ideértve a szomatizációt is.Különös,hogy a webinárium összehívásakor még nem volt háborús konfliktus,de amely így ugyancsak napirendre kerülhetett.Természetesen a megelőzés és a hatékony kezelés is szóba kerültek.A COVID és a háború együttesen már akutan kezelendő,mivel mindkettő váratlan,elképzelhetetlen volt és mindkettő sürgősen kezelendő,elsősorban a szorongás okán.Az Ukrajnából menekülők lelki segítségére felkészültünk,de azt csak távolról tudjuk nyújtani.Egy jelentős adomány azonban már a határon van.Ismét hangsúlyozzuk az ún.lelki oltópontok felállítását,a kettős krízis kezeléséhez,melyhez bármely szakember elegendő,pl.pszichológus,rezidens,mentálhigienés,szociális munkás stb.Szakorvosra csak súlyos esetekben van szükség.Az érdekvédelem mindent meg fog tenni,ahogy eddig is.Ugyanakkor a háború kapcsán osztjuk Reinold Schmücker a vesztfáliai Vilmos Egyetem filozófiaprofesszora véleményét.Könyvének címe:Lehet-e igazságos egy háború?

Kiadó: Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum (PÉF)

2022. január 25.

Tiltakozás elfogadhatatlan kijelentéssel kapcsolatban

Alulírott fogyatékosságügyi érdekvédelmi szervezetek, ezúton tiltakozunk Márki-Zay Péter 2022. január 23-án tett, elfogadhatatlan kijelentésével kapcsolatban. Szervezeteink, amelyekben megtalálhatók autisták, mozgáskorlátozottak, siketek, nagyothallók, siketvakok, pszichoszociális és értelmi fogyatékossággal élő személyek egyaránt, hosszú ideje küzdenek azért, hogy a közbeszédből végleg eltűnjenek azok a kifejezések, amelyek pejoratív használata sértő mindannyiunk számára.

A "fogyatékos" szó használata olyan szövegkörnyezetbe helyezve, ahol más személy felé - legyen az ép vagy fogyatékossággal élő - negatív jelzésként használja valaki, kifejezetten sértő. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a közszereplők ebben példát mutassanak a társadalom felé és tevékenységük során soha fel se merüljön, hogy bárkit is ilyen jelzővel pejoratív módon illessenek. Jelen esetben mindenkitől a zéró toleranciát várjuk el, az ilyen tett nem relativizálható, nem lehet pusztán nyelvbotlásként, elhamarkodott kijelentésként kezelni. Az ilyen sértő jelző használatának nincs helye a közbeszédben. Felszólítunk minden közszereplőt, politikusokat és véleményformálókat egyaránt, hogy a továbbiakban tartózkodjanak az ilyen kijelentésektől, pártállástól függetlenül. A fogyatékossággal élő emberek alulírott szervezetei, felszólítjuk Márki-Zay Pétert, hogy haladéktalanul kérjen nyilvánosan bocsánatot az általa megsértett közösségtől, a fogyatékossággal élő emberektől.

Autisták Országos Szövetsége (AOSZ)

Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ)

Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum (PÉF)

Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (SINOSZ)

Siketvakok Országos Egyesülete (SVOE)

Kiadó: Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum (PÉF)

2021. április 06.

A következő a mentális világjárvány lesz!Vészharangot kongatnak a szakemberek:ha nem teszünk minimális erőfeszítéseket,nem avatkozunk be, a Covid19 pandémiáját a pszichés követi. "Már most vannak előjelei, egyértelműen megnőtt az erőszak, mind a családokon belül, mind az utcákon, a közlekedésben, de többen fordították ezeket az indulatokat önmaguk ellen" -figyelmeztet a Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum.

A jelenlegi helyzet hozta agresszió kézzel fogható.A családon belüli erőszak,a nyílt utcai konfliktusok pl.a közlekedésben,a boltokban,vagy az egyre nagyobb számú,látszólag magyarázhatatlan öngyilkosság-szám emelkedésben egyértelműen látható.Mert a társadalom olyan tökéletesen ismeretlen helyzetbe került,amelynek kezelésére nincsenek eszközei.Ez hozta magával a feszültséget,a frusztrációt,amire két reakció van:az agresszió és a regresszió.Így pl.a személy alkalmasint ellenségképet keres,ahol levezetheti azt a belső feszültségét,amit a teljes bizonytalanság okoz.Utoljára 102 évvel ezelőtt a spanyolnátha teremtett ilyen helyzetet,rögtön az első világháborút követően,több áldozatot követelve,mint maga a háború.Ma rengeteg a találgatás,semmit sem tudunk valójában biztosan,de az látszik,hogy az emberiség mennyire sebezhető és védtelen.Minden olyan dologból,ami magyarázhatatlan és bizonytalanságot szül,egy közös ellenségkép adhat kivezetést.Megpróbál mindenki arcot adni a pandémiának,ki úri huncutságnak tekinti,ki relativizálja,ki retteg.Vergődünk a bizonytalanságban,egy éve már csak azt érzékeljük,hogy egyre halnak meg az emberek,ráhatásunk pedig legalábbis eddig nem igen volt.

Az oltás segít a betegségen,de nem véd a mentális gondtól.óhatatlan, hogy egy ilyen helyzet társadalmi pszichózist okozzon.A mostani járvány azért különleges,mert az emberek pszichés immunrendszere az elhúzódó és megoldatlan világméretű feszültségek,valamint a közösségi média ezeket felerősítő hatására kritikus mértékben meggyengült.Természetesen a rossz lelki állapotnak vannak teljesen indokolt okai,hiszen a bezártság,a munkahelyek elvesztése,az állandó egészségügyi fenyegetettség,legyen az maga a vírus,vagy az,hogy nem juthatunk a megszokottak szerint egészségügyi ellátáshoz,a személyes kapcsolatok elapadása kellő oka ennek,ahogy a gyász és az ellátók rémületes lelki helyzete.Az azonban már most egyértelmű,ha valamilyen hathatós lépés nem történik,ennek a helyzetnek beláthatatlan következményei lesznek.Külön vonatkozás érintheti az adoleszcens ellátást:a gyerekek normál szocializálódása leállt.Minderre fel kell készülni,ami nem túl bonyolult,hiszen ezt a munkát végezheti pszichológus,rezidens,végzős orvostanhallgató, pszichiáter,mentálhygiénés szakember,a szervezés azonban nem várhat."Mentális pontok"tervezése szükséges,hiszen a normál ellátás keretei közé ez a volumen nem fér be-szögezi le

Kiadó: Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum (PÉF)

2021. január 15.

A COVID-19 oltás prioritás a súlyos mentális betegséggel élő emberek számára

Kiemelt kockázatot jelent a COVID a mentális betegséggel élők számára.Négyszer magasabb a világjárvány okozta halálozás a szkizofrén betegeknél és két és félszer magasabb azoknál,akik súlyos depresszióban,vagy bipoláris rendellenességben, vagy figyelemzavarban szenvednek.Ezért fontos,hogy ők is kerüljenek az elsők közé,akik oltáshoz juthatnak.A súlyos mentális betegségek kialakulásában komolyan szerepe van számos szociális tényezőnek,nehézségeket jelentenek az állandóan változó szabályok,kötelezettségek követése is.Ezért a súlyos mentális betegség a COVID-fertőzés egyik fő kockázati tényezője,amit átfogó vizsgálat igazolt.Ezek az emberek valószínűbben kapnak sokféle fizikai betegséget,például szív-és érrendszeri,légzőszervi betegségeket,vagy 2-es típusú diabetest. Az elhízás kockázata is jelentős.A legújabb tanulmányok, amelyeket több,mint 61 millió érintetten végeztek,kimutatták a súlyos mentális megbetegedések és a mortalitás fokozott kockázata közötti összefüggést.Ezeknek az embereknek fokozott a kockázata a COVID szövődményeire is,ezt a magasabb kórházi és halálozási arány tükrözi.Az az USA Nemzeti Tudományos Akadémiája 3 etikai alapelvet támogat.Ezek között szerepel,hogy akik különösen veszélyeztetettek,egyenlő esélyt kell részükre biztosítani a sérülékenyebb csoportok között.Így a súlyos mentális betegséggel élőkre különös tekintettel-erre hívja fel még időben a figyelmet Radó Iván,a PÉF elnöke.

Kiadó: Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum (PÉF)

2020. október 14.

A New High Security PsychiatricWard Has Been Established in Budapest

The High Security Psychiatric Ward as the cornerstone of emergency psychiatry that has been realized in the framework of Széchenyi 2020 Program cares for the special needs of destructive and self-destructive psychiatric patients based on British patterns and methodology - emphasizes the ÁEEK (National Health Care Centre) communication.

The High Security Psychiatric Ward with 30 beds is a greenfield project. This development includes planning and implementation of a new building as well as the acquisition of furniture, medical instruments security and information equipments and training of the staff.

Ground-floor placement, walls that are inaccesible to climbing, easily structured spaces, special warning system, smooth furniture surfaces, objects that are difficult or impossible to move serve to prevents elfinflicted injuries and effective healing.

So far, the news. We have been successfully protecting patients from this new horror for nearly 20 years. We realized that the Norwegian Fund did not give money for this, so it was implemented differently.

It is not necessary and represents a step back of at least 100 years. Just a psychiatrist who is in the right position has a fever all over. There are also questions. Who are the more dangerous than dangerous patients who get here? Who and where, on what basis will decide and along what criteria? Without any civil control, the psychiatrist becomes the master of life and death, which hinders healing and the so-called treatment becomes punishment. Finally, while there is an institution that deals specifically with offenders convicted in forensic psychiatry (IMEI) and another where they are only being treated, why did we need just 30 new beds, 30 new incarceration facilities. If this is not contrary to the objectives of the CRPD and the fundamental rights for freedom, then nothing. The UN and the EU cannot allow this.

Kiadó: Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum (PÉF)

2020. október 14.

Új magas biztonsági fokozatú egységet adtak át Budapesten

A Széchenyi 2020 programban megvalósuló magas biztonságú pszichiátria,a sürgősségi pszichiátriai ellátás sarokköveként,az ön-és közveszélyes pszichiátriai betegek speciális igényeinek megfelelő ellátást biztosít majd,brit mintát és módszertant alapul véve-írta közleményében az ÁEEK.A 30 ágyas biztonsági pszichiátria zöldmezős beruházásként épül fel.A fejlesztés magában foglalja az új épület tervezési,kivitelezési munkáit,a bútorzat,az orvostechnikai eszközök,a biztonsági és informatikai berendezések beszerzését,továbbá a szakszemélyzet képzését is.A földszinti elhelyezés,a mászásbiztos falak,a könnyen átlátható terek,a speciális riasztórendszer,a bútorzat sima felületképzése,a nehezen vagy egyáltalán nem mozdítható tárgyak az önsértés megelőzését és a gyógyítás hatékonyságát szolgálják.Eddig a hír.Mi húsz évig,sikerrel védtük a betegeket attól,hogy ez a program sikerüljön,ettől az új horrortól. Örültünk,hogy a Norvég Alap nem adott erre pénzt,így más módon valósították meg.Erre semmi szükség és legalább 100 év visszalépést jelent.Mindössze egy pszichiáter,aki megfelelő pozícióban van,lázálma az egész.Kérdések is felvetődnek:kik azok a veszélyes betegeknél még veszélyesebbek,akiket oda fognak vinni?Ki és hol,milyen alapon dönthet és milyen szempontok alapján?Minden civil kontroll nélkül a pszichiáter élet és halál urává lép elő,ami hátráltatja a gyógyulást és az úgynevezett kezelés büntetéssé változik.

Végül:létezik már olyan intézmény,amely kifejezetten a pszichiátriai betegség talaján elkövetett bűncselekmények kapcsán kezeli a betegeket(IMEI)és egy másik is,ahol csak kezelik őket,miért volt szükség újabb 30 ágyra,30 új személy bebörtönzésére alkalmas intézményre?Ha ez nem ellentétes a CRPD-vel és az alapvető szabadságjogokkal,akkor semmi.Az ENSZ és az EU nem engedheti meg ezt.

Kiadó: Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum (PÉF)

2020. február 17.

Az MPT jubileumi ülésének margójára."Mégis kinek az élete?"tennénk,tehetnénk fel a kérdést a pszichiátriai szakmát pillanatnyilag ma első számúként képviselő szakmai szervezetnek,a Magyar Pszichiátriai Társaság 40 éves jubileuma kapcsán,január végén.Küzdelmes,de diadalmenetről szólt a megemlékezésük,holott az ellátottak és a benne dolgozók is egyre keservesebbnek érzik a betegek útját.

Dr.Molnár Károly az MPT búcsúzó elnöke,harcos,de alapvetően sok szempontból sikeres útról szólt.Egy dolog,hogy tényekkel vagy nincs tisztában,vagy szimplán másként interpretál.Ugyanis ma nincs 700 szakember az ellátásban,jó,ha 400,persze az szép,ha a társaságnak 1200 tagja van...A pszichiátria szakemberszámát tekintve éppenhogy visszafejlődik,a szakemberhiány már-már tarthatatlan helyzetet teremt,jórészt legfeljebb a gyógyszerek felírására marad idő,bár a lélek gondozása volna a másik kulcskérdés.Marginálisan megemlíti a Lelki Egészség Programot,amit napig nem hirdettek meg,arra nem tér ki,ezért milyen harcot vív a társaság.> Beszél a stigmatizációról,miközben önálló elmeegészségügyi törvény létrehozását említi,melynek már elnevezése is maga a stigma.Ráadásul,amit ebben szabályoznának,az egy életveszélyes irány.Beszél a fekvőbetegellátás fejlesztésének szükségességéről,ami pont nem cél,hiszen a trend épp nem ez,hiszen ehhez sem a szakmai, sem a minőségi alapok nincsenek meg,ráadásul drága és kevéssé hatékony.Szó esett még a gyermek és ifjúsági pszichiátria és a nagy biztonságú forenzikus ellátás fejlesztéséről is,amiben az elmúlt negyven évben nemhogy előrelépés,de éppenhogy súlyos visszafejlődés látszik.Nem beszél arról,hogyha egy intézmény gazdasági nehézségekkel küzd,elsőként a gyermekpszichiátriától szabadul,hogy gyermek addiktológia mint olyan,nem létezik.Egy ilyen évforduló lehetőséget ad arra,hogy felhívja a figyelmet az égető,ma már az egész társadalmat érintő problémákra,(csak a depresszió viszi el a GDP 1%-át),hangsúlyosan és hitelesen.Tényeket bemutatni és javaslatokat megfogalmazni.Mindezt hitelesen.Az ülésre nem hívtak meg,a világtrendet megsértve,kóros ellenségképük van a klienseket képviselőkkel szemben,közben a kormánnyal együttműködünk és a nemzetközi színtérrel is.Az új elnöktől feltétlen együttműködést remélünk,ugyanis egymás nélkül nincs élet,si est vita non est ita.Rajtunk eddig sem múlt.A fokozott biztonságú osztály önmagában téboly,hiszen ki,minek alapján dönt az egyébként is ezer sebből vérző és törvényi módosításra is szoruló nem önkéntes kezeltekről,hogy ki volna az a 30 ember,aki ide kerülne.Erre van az IMEI. Elkerülte figyelmüket a probléma szociális vonatkozása,erről úgy szólnak,hogy az nem az ő dolguk.Ha gyakran elolvasnák a törvényben szereplő pszichoszociális fogyatékosság kifejezést,rájönnének,hogy ez komplex probléma,nem egyedül egészségügyi.Nem beszélnek kitagolásról,közösségi pszichiátriáról,a szakma szégyeneinek soraikból kivetéséről sem.Az ENSZ,az EU,a kormány mind együttműködők.Az MPT nem.Viszont sok vezető pszichiáter igen.

Kiadó: Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum (PÉF)

2019. december 31.

Végre stigmáktól mentesen 2020-ban!

Itthon minden negyedik ember depressziós,százezer szkizofrén,sok az öngyilkosság.Szerepe van a szemléletnek,ami megbélyegzi a pszichoszociális betegeket.A PÉF Újévkor felhívást intéz a társadalom és a média felé.Már automatikusan használunk megbélyegző kifejezéseket.A mentális gondok értése nem könnyű.Nem értik az emberek.Ha nem értjük, szorongással tölthet el.Itthon a mentalitás különösen rossz.A népekre nem jellemző,hogy örülnek annak,ha náluk is rosszabb helyzetben élők sorsát összevethetik övékkel.Hiba a betegséget kriminalizálni.Itthon az emberölések 1-2%-a hozható össze a betegséggel.Más betegségben szenvedőt sem lehet azonosítani betegségével:itt is igaz.Valaki nem depressziós:depresszióval élő.Nem hírértékű,ha valaki influenzásan pofozta meg a kertészt,miért,ha valaki mentális problémával küzd és bűnt követ el?A kettő szinte soha nem párosul.A pszichiátria helyzete nem könnyű.A szakemberek lenézik a szakembert,aki mentális betegekkel foglalkozik.A beteg lélek fájdalma szörnyű.A probléma népbetegség-szintű.Nehéz változtatni,ha félelem és szégyen kíséri.A szavaknak teremtő ereje van.Ha a köztudatban és a médiában az elmebeteg,idióta,pszichopata stb.kifejezéseket,elrettentően,és szitokszóként használják,nehéz a változás.Az is,hogy segítséget kérjenek az érintettek,és azok,akik kezelést kapnak,újra teljes értékű tagjai legyenek a társadalomnak.Ezzel a társadalom is teremtő értékkel lesz kevesebb.Ez a betegség is olyan mint bármely más.

Kiadó: Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum (PÉF)

2019. december 29.

Súlyos visszaélés sérült emberekkel,kitűnő megélhetést biztosító kegyetlenség.Hogy fordulhat elő,hogy értelmi sérült embert a hontalanság fenyegessen Karácsony előtt?Miközben a kormány és a törvénykezés elsődleges célja,hogy a fogyatékossággal élők minél méltóbb körülmények között éljenek,több magánintézmény él vissza az érintettek és hozzátartozóik kiszolgáltatott helyzetével.A Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum(PÉF)hívja fel a figyelmet az áldatlan helyzetre.

Az ünnepek előtt fenyegetett egy fiatal agyvérzéssel született értelmileg sérült nőt az a veszély (értsd:intézményvezető),hogy az utcára kerül.Addig édesanyjával élt,aki meghalt,így az ő testvére gondoskodott a lányról,akinek talált is egy magánotthont.Az államilag,ráadásul két költségvetési forrásból is támogatott intézmény a befogadásért még borsos árat is kért:5 millió forintos belépő mellé még havi 150 ezer forintot.Ezt később 6 millióra változtatták.A lány próbaidőre költözött az otthonba, amit kezdett megszokni,elfogadni,csakhogy az ünnepek előtt közölték velük:tessék elvinni, itt nem tudnak(értsd:akarnak)gondoskodni róla.A nagynéni a PÉF-hez fordult,így az érdekvédők hathatós fellépése akadályozta meg,hogy a lány az utcára kerüljön,de végül el kellett hozni néhány nap után."Az ultimátumszerű felmondás napján a lányt már a karácsonyi rendezvényre sem engedték be(Dachauban karácsonykor filmelőadás volt a IV.blokkban,ez összesen még nyolc alkalommal ismétlődött.)A kitagolás elsődleges kormányzati szándék,de vannak,akik úrhatnám módon,irreális összegekért és még embertelenül is üzemeltetnek olyan magánotthonokat,melyek meg se közelítik a telepítendő lakóotthonok standardjait.Ez az eset is felhívja a figyelmet arra,hogy egy jó ügy mentén sokan élnek vissza a kiszolgáltatott emberek helyzetével.Elképesztő pénzeket kérnek,miközben többségük jelentős állami finanszírozást és társadalmi adományokat is kap,cserében viszont messze nem nyújtják azt,amit vállaltak (még bútor sincs a szobákban). Erre csak a valóban minden feladatra felkészült helyek alkalmasak,mindez igaz az emberi hozzáállásra is.Ehhez képest a legkisebb probléma esetén is előáll olyan helyzet,hogy egyszerűen kitesznek valakit,mert nem tudnak,vagyis nem akarnak dolgozni vele.Nem beszélve arról,hogy az ellátásuk gyakran hétvégére,vagy ünnepnapokra már nem szól"-fogalmaz Radó Iván a PÉF elnöke,akit felháborít ez az eljárás."Az érintettek és hozzátartozóik nevében szólunk és fel is hívtuk a döntéshozók figyelmét erre a jelenségre,ami egyrészt nem szolgálja,segíti a kormányzati szándékot,másrészt beteg és ellátottjogi szempontból is súlyosan aggályos(az ellátottjogi képviselő meglehetősen szerény javaslatát,hogy legalább még 2 hetet maradhasson a beteg,is visszaverte a vezetőnő).Törvénybe is ütközik.Itt nagyon érzékeny és végtelenül kiszolgáltatott emberekről van szó,ez a rászorulókra és hozzátartozóikra is igaz.Elfogadhatatlan,hogy ezen a területen bárki haszonszerzési szándékkal és ne kizárólag emberséggel dolgozzon.Véget kell vetni annak a gyakorlatnak,amikor helyzetükkel visszaélhetnek"-hívja fel a figyelmet az elnök.Arany János szerint:"Legnagyobb cél pedig,itt,e földi létben,ember lenni mindég,minden körülményben."Egyetérthetünk abban,hogy a"főnéni"nem olvasta ezt".

Kiadó: Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum (PÉF)

2019. október 09.

Milyen veled a társadalom? A Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum exkluzív mikro-kutatása, a hatékony stigmaellenes küzdelem szempontjairól, betegek válaszai alapján, a Lelki Egészség Világnapjára 2019.

Tabu? Tedd el – legalább ma! Magyarországon a mai napig tabu és stigma övezi, ezért kevés érintett vállalja a nyilvánosság előtt, míg külföldön szinte "divat diagnózis" jónéhány mentális probléma. A depresszió élete során megközelítőleg 2 500 000 embert, a szkizofrénia 100 000 embert érint hazánkban és több, mint 8000 fő él jelenleg is pszichiátriai otthonokban. A Lelki Egészség Világnapja alkalmából pszichoszociális fogyatékosságban érintetteket hívtunk közös gondolkodásra, eszmecserére helyzetükről, mindennapjaikról, a munka világáról, megbélyegzésről, és céljaikról kérdeztük meg őket. Interjúrészletek segítségével azt igyekszünk megvilágítani, hogy milyen belülről átélni, megtapasztalni azokat a mentális állapotokat, amelyeket a diagnózisok "takarnak" és sok esetben konkrétan el is takarnak. A diagnózisokkal együtt járó stigmahatás következtében, láthatatlanná -rejtőzködő életmódba kényszerülővé- téve viselőiket, akik olykor úgy érezhetik magukat, ahogyan József Attila, Köntösök című versében olvasható: "...remegni kell a vérsötét, gyökérző bánat köntösét... mi tapad, szorít, ölel, fújt és már, az emberrel szinte összenőtt...". Először személyes tapasztalatokat kérdeztük, egy interjú válaszain át, majd az emberekkel -a tágabb társadalommal- működő kapcsolataikat értelmezzük, három válaszadó szövegei mentén. Az eredmény több interjú summázataként született meg, a válaszadókra utaló adatokat adatvédelmi és személyiségi jogi védelem érdekében nem szerepeltetünk. A neveket megváltoztattuk. Az anyag elérhető honlapunkon, a dokumentumok menüpontban.

Kiadó: Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum (PÉF)

2019. szeptember 20.

A Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum állásfoglalása, a M. G. pszichológussal - 2019. szeptember 3-án, z ATV-n készült- interjú ügyében, avagy a bűnbak kórképek káros hatásai

Stigmát gerjeszt, illetve démonizálja az ATV "Brutális családirtás Andornaktályán" című műsorában interjúvolt pszichológus a pszichiátriai kórképeket, ugyanakkor az is zavaró, hogy az interjúalany számos szakmaiatlan állítást tesz. Az egyik példa erre, hogy elveti a megtörtént esetekben a kiterjesztett öngyilkosság lehetőségét. Ugyanakkor az "állatozás" eltereli a figyelmet a személyes felelősségről, pusztán az érzelmi túlfűtöttség, a mentális zavarral élők stigmatizálása jellemzi az egész adást. A szakértőnek talán a lelki jelenség mozgatórugóiról kellene beszélnie, de éppen ezekre nem ad hiteles magyarázatot, ezekről nem vesz tudomást, leegyszerűsíti, démonizálja azokat: állat, elmebeteg stb. Természetesen utólag nem könnyű ezeket a szörnyű eseményeket pontosan megérteni és óvatosnak kell lenni az interpretációval. De az nem igaz, hogy a kiterjesztett öngyilkosságot nem tervezik: igenis tervezhetik. Az ilyen tettekre leggyakrabban ez a magyarázat.

Sajnos hasonló tettet követett el pl. Cigány Dezső, illetve dr.Germán Tibor (Bajor Gizi férje), a nagy formátumú emberek közül. Azt sem jól látja az interjúalany, hogy az ilyen tettek nem járványosak. Az öngyilkosságoknál sajnos gyakran előfordult ilyen, s a kiterjesztett öngyilkosság is elindíthat "járványt". A pszichiátriai és a társ-szakmák neves művelői, valamint a hazai és nemzetközi érdekvédelem elítéli és elutasítja a riportban elhangzottakat és javasolja, hogy az interjúalany essék komoly szakmai vizsgálat alá, annak megállapítására, hogy alkalmas-e hivatása gyakorlására, illetve a tömeg-kommunikációban való szereplésre.

A közvélemény megnyugtatása és helyes tájékoztatása ilyenkor a csatorna dolga, s erre a körülményre felhívtuk a figyelmet. Válaszukban szakmai kérdésként kezelendőnek minősítették a problémát, ami részben elfogadható. Kielégítő magyarázatot a miértekre mégsem kapunk. Nagyon leegyszerűsítő és erősen általánosító megközelítés, az indulati kontroll hiányára felfűzni tragédiákat. Impulzuskontroll zavara jóval több embernek van, mint ahányan ölnek. A szkizofréniát nehéz a jelenleginél (a közgondolkodás már így is szinte "vérfarkasokként" tekint a pszichózissal élőkre) is jobban diabolizálni, ez azonban itt mégis bekövetkezik, mintegy megerősítve egy téves sztereotípiát a hétköznapi emberek fejében; a szkizofrén ölt, vagy minimum ölni fog. Az interjú során a meginterjúvolt szakpszichológus keveri az elmebeteg (ez persze ma már tudományosan nem használt fogalom, de hozzá ez még nem jutott el talán) és a pathológiás személyiség fogalmát, majd állathoz hasonlítja az ilyen embereket. Nem azonos a pszichiátriai zavar és annak tüneti súlyossága a veszélyességgel, pedig az interjúalany erre is utal.

Az interjú során úgy tűnik fel, mintha minden veszélyes dolgot elkövető ember mentális zavarban szenvedne és a súlyosabb mentális zavarok egyenes utat jelentenének az "állattá váláshoz". Eközben az emberölést elkövetők egyikénél sem volt ismert mentális betegség, amely pedig nem hirtelen szokott kialakulni és nem is ebben az életkori csoportban. Alkohol és drog viszont előfordul: az alkohol és szerfogyasztáshoz kapcsolódó veszélyes viselkedés pedig sokkal (kb. hatszor) gyakoribb, mint a mentális betegségekkel összefüggő. Szakmailag a legenyhébb bántalmazás esetén is fontos különbséget tenni a bántalmazó személyiség és a kapcsolati bántalmazás között. Diszfunkcionális kapcsolatban a neurotipikus személy viselkedése is válhat bántalmazó jellegűvé. Ha azonban az agresszív viselkedés, bántalmazás egyazon személy több emberi kapcsolatában is megjelenik, akkor nagyobb valószínűséggel beszélhetünk a személyiség bántalmazó viselkedés mintázatáról. Ennek a hátterében valóban állhatnak olyan pszichiátriai kórképek, mint például valamilyen személyiségzavar (pl. antiszociális személyiség szerveződés: az ilyen személyre jellemző számos koragyerekkori deficit, de elsősorban az öléshez való gátolatlan viszonyulás, pl. állatok bántalmazása, elpusztítása, lelkiismeretfurdalás nélkül). Ez a személyiség probléma azonban elkülönítendő a pszichotikus zavartól és általában a személyiségzavaroktól, annál is inkább, mert a pszichotikus zavar például együtt jár a racionális gondolkodás tartós, vagy átmeneti sérülésével. Több ember megöléséhez (akár beszűkült a tudat, akár nem), cselekvési forgatóköny szükséges, az átlagos pszichotikusnak pedig éppen ez a működésmódja nem funkcionál elég jól, a legtöbb esetben.

Magyarországon a befejezett emberölések (kb. évi 130 eset) elkövetőinek mintegy egy százaléka szenved pszichotikus betegségben. A páciensek a mindennapi életben, ennél jóval nagyobb százalékban áldozatok…. Kérünk erre is magyarázatot az interjúalanytól, aki a szakirodalmi ismeretek elmélyült ismerete helyett, sajnos személyes asszociációival terhelte meg a műsor hallgatóit, amelyben összemossa az emberölést a betegséggel és az "állattá válással". Ez a nézőpont nem jelent többet, mint, hogy tanult kollégánk jól megijedt és hirtelen ítélkezni kezdett ennek hatására. Ezáltal maga is fokozza a mentális zavarral élőket sújtó-áldozattá válásukat erősítő- megbélyegzést és diszkriminációt. Ártalmas és szakmailag-etikailag kétséges dolgot művel.

Az elkövetőknek a jelenlegi ismeretek szerint nem volt diagnózisuk, nem voltak pszichiátriai ellátásban. A kórképek stigmatizálása annyira elég, hogy levegyük a felelősséget a társadalomról: a család konkrét társas közegéről. Akik közül (családtagok, barátok, rokonok, kollégák, területileg illetékes egészségügyi és szociális ellátók stb.) bárki több ponton is beléphetett volna, segítő szándékkal, vagy akár munkaköri tevékenysége részeként, például, mint (gyermek)védelmi jelzőrendszeri tag. Az andornaktályi esetben volt ugyan bírósági határozat, ám az ebben foglaltak nem teljesültek, ami nem járt következménnyel. Holott nyilvánvaló, hogy akár egy válási krízis is erős indulatokkal járhat. A legpontosabb előrejelző a családon belüli erőszak, ami ezekben a családokban általában már a tragédiát megelőzően évek óta jelen van. A párjukat és gyakran gyereküket is bántalmazó férfiak gyakran már több esetben megjelentek a rendszerben, például egy távoltartási végzés kapcsán. Az esetek nagy részében a nyilvánvaló jelek ellenére sem teszi meg senki a megelőző lépéseket, az áldozatok sokszor nem kapnak megfelelő segítséget. A műsorban a stigmatizálás magaslatokba emelkedik, a leminősítés, a mentális problémával élők marginalizálása, gyilkosokká degradálása, a lélekgyógyászatot végzők állatorvossá minősítése felmagasztosul. A csatorna azt is elmulasztotta, hogy megmutassa a Lelki Elsősegély Telefonszolgálatának telefonszámát, amelyet pedig a média-irányelvek ilyen esetekre előírnak. Az áldozatok segítéséhez többek között jól kidolgozott protokollokra van szükség, amiket a szakemberek képesek is alkalmazni; és elérhetővé kell tenni a bántalmazottakat segítő szolgáltatásokat.

Ezt az állásfoglalást önállóan a PÉF készítette, de kívüle számos, a PÉF-től független szakember is aláírja, akik kijelentik, hogy az állásfoglalásban foglaltakkal nem szó szerinti értelmezésben azonosulnak. Mivel azonban fontosnak és szükségesnek látják a probléma kezelését, nevüket adják. Hozzájárulásuk nem jelenti a tartalom egészének elfogadását.Egyszersmind megállapítják és kiemelik, hogy a riport egyes rétegek igaztalan megbélyegzésére alkalmas, tartalma súlyos szakmai tévedésekkel terhes. Ezért egységesen fellépnek az egyoldalúságot megjelenítő kijelentések, a tendenciózus, igaztalan, alaptalan következtetések, és összességében -az ebben a riportban megjelenő- szegregációs, tudománytalan, stigmatizáló -a mentális betegséggel élőket,

Aláírók

1/ Radó Iván elnök, az Országos Fogyatékosságügyi Tanács tagja Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum, amely a Fogyatékosságügyi Országos Szakmai Kollégium tagja, Mental Health Europe, Hungarian National Focal Point

2/ Dr. Harangozó Judit pszichiáter, neurológus és pszichoterapeuta, orvosi rehabilitációs szakorvos, főorvos, az Ébredések Alapítvány - Awakenings- Foundation vezetője Semmelweis Egyetem Közösségi Pszichiátriai Centruma - Community Psychiatry Centre of Semmelweis University

3/ Szabóné Streit Zsófia Judit antistigma koordinátor Magyar Antistigma Kezdeményezés Magyar Hanghalló Mozgalom - Hearing Voices Movement Hungary

4/ Székely András, a European Alliance Against Depression (EAAD) magyarországi képviselője, a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége (LESZ) volt elnöke

5/ Prof. Rácz József pszichiáter, pszichoterapeuta, tanszékvezető egyetemi tanár, a Kék Pont Drogkonzultációs Központ és Drogambulancia Alapítvány szakmai igazgatója

6/ Dr. Gazdag Gábor, címzetes egyetemi docens, centrumvezető főorvos Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház, Rendelőintézet Pszichiátriai és Addiktológiai Centrum

7/ Dr.Silling Tibor pszichiáter, addiktológus szakorvos a Magyar Pszichiátriai Gondozók Regionális Egyesületének elnöke

8/ Dr.Kassai-Farkas Ákos pszichiáter

9/ Dr.Lehóczky Pál pszichiáter, pszichoterapeuta

10/ Dr. Wernigg Róbert pszichiáter, pszichoterapeuta, EFOP-1.2.6_VEKOP-17 Családbarát Ország projekt, szakmai vezető

11/ Dr. Bodrogi Andrea neurológus, pszichiáter, addiktológus főorvos, - Ébredések Alapítvány, - Semmelweis Egyetem Közösségi Pszichiátriai Centrum, - Kék Pont Drogkonzultációs Központ és Drogambulancia Alapítvány

12/ Dr. Ratkóczi Éva pszchiáter, pszichoteapeuta, a Nap-Kör Mentálhigiénés Alapítvány képviselője

13/ Dr. Baran Brigitta egyetemi docens, Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika Forenzikus Pszichiátriai Munkacsoport vezető

14/ Dr. Lőrintz Zsuzsanna pszichiáter, pszichoterapeuta, főorvos Egyensúlyunkért Alapítvány kuratóriumi elnök

15/ Dr. Purebl György pszichiáter, pszichoterapeuta, a Magyar Pszichiátriai Társaság volt elnöke

16/ Dr. Szekeres György PhD, egyetemi docens, Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika Kútvölgyi Klinikai Tömb

17/ Prof. Balázs Judit pszichiáter, gyermek-, és ifjúságpszichiáter szakorvos, tanszékvezető egyetemi tanár, az MPT megválasztott elnöke

18/ Prof. Kurimay Tamás, címzetes egyetemi tanár, Európai Pszichiátriai Társaság elnökségi tag, Magyar Pszichiátriai Társaság, Külügyi Bizottság vezető

19/ Gyene Piroska elnök, Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége

20/ Dr. Bakonyi Péter író, szociológus, a Téboly, terápia stigma című -1983-ban megjelent- kötet szerzője

Kiadó: Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum (PÉF)

2018. január 08.

Ahol a biztonság csak illúzió

Sajnos évek óta küzdenünk kell a Szent Imre Kórház pszichiátriájával. A közelmúltban – amikor 4 embert vádat alá helyezett az ügyészség és a főorvos is elkerült onnan - kezdtünk megnyugodni.

Eddig. Ugyanis alig néhány nappal a berettyóújfalui kórházban végrehajtott sikeres beteg-öngyilkosság kapcsán megint tolulnak a kérdések: hol lehet egy suicid szándékú ember nagyobb biztonságban, mint egy kórházban, annak is a pszichiátriáján? Nem tudjuk a választ, mert január 5-én a Szent Imre Kórház pszichiátriájának ablakán ugrott ki egy beteg és életveszélyes állapotban van. A kórházi nyilatkozat szerint a fiatal férfi "valahogy szétfeszítette a rácsot".

A rács szétfeszítése technikai kérdés. Van ahol lehet, van ahol nem. De játsszunk el a gondolattal: mi volna, ha a személyzet odafigyelne? Mi volna, ha a személyzet már annyira elégtelen száma miatt (ha így van) bezárnák az osztályt? Mi volna, ha mindenki ellátná hivatását? Mi volna, ha a betegek legalább ott biztonságban lennének, ahol kizárólag az ő gyógykezelésükkel foglalkoznak? De van itt más is. Mi volna ha a kórházak betartanák az Emberi Erőforrások Minisztériuma szakmai irányelvét a felnőttkori öngyilkos magatartás felismeréséről, ellátásáról és megelőzéséről? Hatályos: 2017.10. 04- 2021. 10. 01. 2017. EüK. 15. szám EMMI szakmai irányelv.
Típusa: Klinikai egészségügyi szakmai irányelv.
Azonosító: 002038.

Mindkét ügyben szervezetünk büntető feljelentést tesz.

Kiadó: Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum (PÉF)

2017. november 02.

A média és a stigmahatás

A mentális problémával élők politikailag korrekt megszólítása és megnevezése a minimális elvárás a médiában. Mi a szerepe a médiának a mentális problémákról alkotott téves elképzelések elterjesztésében?Hányszor halljuk naponta a tévében,a rádióban,a sajtóban az elmebeteg,a zavarodott stb. kifejezéseket inadekvát módon használva,ráadásul téves kontextusban.A szemléletváltás elsődleges célkitűzés kell,hogy legyen. Ebben szeretnénk segíteni.

A társadalom valamennyi polgára számára fontos ügynek tartjuk, hogy a média kerülje a minősítő, degradáló, stigmatizáló kifejezések mindennapos használatát a tájékoztatásban. "Honnan jövünk, kik vagyunk és hová tartunk mi emberek?" - tehetnénk fel a megbélyegzéssel vagy stigmával kapcsolatosan is a kérdést, amely Paul Gauguin egyik festményének a címe. Ezt, az emberi lét állomásait szimbolikus jelentésű állatok, madarak kontextusában elhelyező (1897-ben készült) festményt az európai logikával ellentétesen, jobbról balra haladva szükséges értelmeznünk, ha európai megismerő funkcióink birtokában szeretnénk érteni, befogadni, elfogadni mindazt, amit ez az alkotás a személyes jelentésen túl, a közösség számára üzen, például a kép különálló mozaikjai darabosság nélkül és mégis úgy oldódnak egymásba, hogy önmagukban is egész jellegüket, függetlenségüket őrzik.

A pszichiátriai betegségnek tulajdonított viselkedés vagy viselkedéslánc mögött egyáltalán nem feltétlenül valódi, biológiai, biokémiai háttérrel leírható, körülírt betegség áll. Az alapos, körültekintő diagnosztika, gyakran dilemmát okoz az orvos és pszichológus szakemberek számára is. A köztudatban még mindig az a kép él, hogy az ember személyisége egyenlő a viselkedésével; vagy legalábbis mivel pusztán ennyit láthatunk objektíven egymásból -tehát az aktuálisan produkált viselkedése alapján- kell megítélnünk embertársunkat. Aki -ha a pszichoszociális fogyatékossággal élők csoportjából indulunk ki- igen gyakran "megmérettetik és találtatik kevésnek." Ez a "kevésnek találtatás" gyakran létformájává válik a pszichiátriát viselteknek, akik a stigma és az ebből kibontakozó önstigma hatás következtében gyakran a társadalom peremére szorulnak, mint egy "legkisebb kisebbség".

A stigma testi jegy vagy fájdalom, amely olyan testtájakon jelenik meg, ami Jézus keresztrefeszítését idézi. A stigma szót a mindennapi beszédben használják negatív értelemben is, "bélyeg, megbélyegzettség" jelentéssel. Mi ez ellen, a társadalmilag destruktív tendencia ellen szeretnénk harcolni. Hogy azok az emberek, akik valami miatt eltérnek az átlag populációtól,megélhessék magukat másmilyennek is, mint megbélyegzettnek; vagy éppen "halottnak". De érvelhetünk irodalmi példával is; "vagy vedd példának a piciny fűszálat: miért nő a fű,hogyha majd leszárad? miért szárad le, hogyha újra nő?" (Babits Mihály:Esti kérdés). A pszichoszociális fogyatékossággal élőket is megilleti a stigmamentes esély, az alkotóképes élet reménye már gyermekkortól. "A gyermekotthonokba iszonyú körülmények közül kerülnek be a gyerekek. Sokszor bántalmazás van mögöttük, ott pedig össze vannak zárva mindenféle idegenekkel. Nehezen csitítható indulataik vannak, robbannak, de ez nem jelenti azt, hogy pszichiátriai betegek." (dr. Gádoros Júlia, 2011.).

Mindezt megvilágítani az írástudók felelőssége. A mentális problémával élőket is megilleti a fair megnevezés!
Mi tehát a stigma hatás személyes jelentése? Mit él át konkrétan az az ember, aki "a léc alatt" van? Aki Magyarországon megtapasztalja a stigmát, az a kórházban inkább ül le háromszor vagy négyszer is az elé az ajtó elé, amelyiken az onkológia felirat áll, minthogy bármely olyan ajtó közelébe lépjen, amelyikre a pszichiátria szó van írva. Az az ember a munkahelyén inkább azt mondja, hogy náthás, mint, hogy pszichés problémája adódott. A megbélyegzést közvetlenül, vagy közvetetten megtapasztaló ember a mentális problémával küzdő vérszerinti és nem vérszerinti rokonait eltagadja, megtagadja, letagadja, vagy kitagadja (ezek kombinációja tetszőlegesen variálható, a folyamat stációinak a sorrendisége azonban adott).

"-Az az ember nincs" - halljuk sokszor a drámaibb alkatú, dichotóm kategóriákban gondolkodni hajlamos társaktól. Miért ne mondhatnánk néha nekik joviális mosollyal az arcunkon: -rendben, te úgy ítéled meg, hogy az az ember nincs, én viszont azt gondolom, hogy mégis van. -Igenis él, mozog, lélegzik, beszél. Vissza is kérdezhetünk, ki is állhatunk egymás mellett: -ne haragudj, kifejtenéd, hogy mit értesz pontosabban az alatt a szó alatt, hogy ember?
Mit kezdjen magával az a díjugrató ló, amelyiknél "rezeg a léc", vagy konkrétan le is veri a konkrét, vagy szimbolikus lécet a versenyén, de függetlenül ettől tovább kell szerepelnie?
A szimbolikus lovas feladata, hogy olyan állapotba hozza a lovat, hogy legközelebb nagyobbat ugorjon, utána meg még nagyobbat, lehetőleg pedig akkorát, amekkorát tud.Függetlenül attól, hogy természeténél és alkatánál fogva a ló lépésre, ügetésre, vágtára alkalmas jószág és ha megkérdeznék: a vadászvágtát szereti.

Olyan a média -és egyébként a kormányzati szervek- szerepe is a mai magyar valóságról alkotott fogalomrendszerünkben, mint a szimbolikus lovasé. Miért szűkítenénk be a normalitásról alkotott fogalmaink határait, ha ki is terjeszthetjük azokat? Ez a lovas ma nem hátrafelé, előre vagy oldalvást nyilaz. Ez a jó lovas olyan politikailag korrekt kommunikációt és érzékeny összhangot valósít meg a lóval vagy a lovakkal, mint a jó lovas, mint a jó sportkommunikátor. Ne felejtsük el; hogy a pszichoszociális fogyatékossággal élő ember olyan, mint a ló, aki eleve a lovas alatt van. A stigmahatás eredményeként pedig beküldik a léc alá és ott megállítják.
Közös célunk, nagyon fontos ügy, hogy az emberek jobban érezzék magukat és a médiának meghatározó szerepe van ebben. Bízunk abban, hogy együtt sokat tehetünk, hogy együttműködésünk a társadalom szemléletét képes jó irányba terelni. Ez olyan sokat tehet a stigma elleni küzdelemben, mint semmi más és rövidebb idő alatt hozhat megoldást, mint elsőre gondolnánk.

Kiadó: Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum (PÉF)

2017. június 14.

"Ki is az elmebeteg?"

A médiában már nem olvasni olyan jelzőket, hogy „nyomorék”, vagy „sánta”, de a mentális problémákkal élő embertömegek mintha még mindig nem érdemelték volna ki minden esetben a nekik járó alapvető emberi tiszteletet és az etikus újságírói hozzáállást. A pszichoszociális fogyatékossággal élőket nem illik „leelmebetegezni”, leminősíteni és nem korrekt, ha orvosi diagnózisok segítségével érzékeltetik valakinek az emberi értékét.

Magyarországon a mentális zavarok gyakorisága kiemelkedően magas, sokan épp a megbélyegzés veszélye miatt is kerülik, hogy segítségért forduljanak, pedig a hatékony kezelés egyben a (ritkán előforduló) kriminalitás és a magas öngyilkossági kockázat csökkentésének is a leghatásosabb útja. A korrekt tájékoztatást nyújtó média munkatársak pedig szövetségesek a gyógyításban és a megelőzésben.

Az elrettentő újságírói alkotások mellett szerencsére kiemelkedően korrekt írások is születnek, így például (a 2016-ban már ANTISTIGMA díjjal kitüntetett) Gaál Ilona: .A politikus elmebaja c. cikke a Magyar Narancs jún. 1-i számában, amelyben árnyaltan és tapintatosan járja körül ezt az újabban elharapódzó jelenséget – a mindenki „leelmebetegezését” - idézve az Amerikai Pszichiátriai Társaság és számos más szakmai szervezet - köztük a Magyar Pszichiátriai Társaság - állásfoglalását is arról, hogy a távdiagnózisok nem megbízhatóak és nem etikusak. Sem szakember, sem újságíró nem ítélkezhet mások elmeállapotáról ilyen módon.

„Talán a Gaál Ilona által is kritikusan elemzett „elmebetegezéssel” érdemes szembeállítani Kjell Magne Bondevik, az egyik legsikeresebb norvég miniszterelnök példáját, nyilvánosan bejelentette mentális problémáját, sőt néhány hétre át is adta emiatt az irányítást helyettesének, amíg átesett a krízisen” – mondja Szabóné Streit Zsófia, a NYITNIKÉK, a budapesti Ébredések Alapítvány által működtetett Antistigma program koordinátora. „A választói közül sokan támogatták és később újra is válaszották őt. Valószínűleg a norvég média többsége nem azzal volt elfoglalva, hogy ezen csámcsogjon, és Bondevik ellenzéke nem ezt az érvet vetette be vele szemben. De hogyan is alakult volna a történelem, ha nélkülöznünk kellett volna mondjuk Winston Churchillt, aki bipoláris tünetek mellett hanghallucinációkkal élt és az alkoholt sem vetette meg.“

A hazai újságírói attitűd sok esetben azonban megakadályozza, hogy a norvég miniszterelnök példáját hazai politikusok, hírességek is kövessék. Ennek egyik példája az Index.hu frissen megjelent írása. Radó Iván, a pszichoszociális fogyatékossággal élők jogait védő Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum elnöke szerint: „Az Index cikke érzékeny adatokat tett nyilvánossá, amikor „skizofrén betegként” ír egy bűncselekmény elkövetőjéről. A cikkből kiderül, hogy az ügyet épp bíróságon tárgyalják. Ennek a tárgyalásnak és a feltehetően ennek keretében lezajló igazságügyi szakértői vizsgálatnak az eredményeképpen tudja majd a bíróság megítélni, hogy az elkövető tette összefüggésben áll-e mentális problémával. Ezt ugyanis akkor is egyénileg és alaposan kell értékelni, ha az illető kezelésben részesül, vagy részesült. A mentális zavar diagnózisa még nem bizonyíték.”

Valójában a mentális problémákkal élők sokkal gyakrabban válnak áldozatokká, mint elkövetőkké, körükben kiemelkedően magas az öngyilkosságok száma. Egy, az alkohol befolyása alatt álló ember nagyobb eséllyel követ el veszélyeztető cselekedetet, mint egy mentális problémákkal élő.

Hasonló „ötletességgel” él vissza Tanyi György védője, Kadlót Erzsébet a Hír TV június 7-ei, a Hírekben levetített riportban (a 42. percnél), aki szerint védence nem „elmebeteg”, és csak az elmebetegek gyilkolnak indíték nélkül. Az ügyvédnő a médiában nyilvánossá tett érvelése sérti a mentális problémákkal küzdő, emiatt szenvedést megélő emberek személyiségi jogait és emberi méltóságát.

A Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum és a NYITNIKÉK hálózat aktivistái kérik a média munkatársait, hogy a fentiek figyelembevételével segítsék a korrekt és a megbélyegzést kerülő tájékoztatást illetve örömmel felajánlják segítségüket a megfelelő nyelvezet - hozzáállás -kidolgozásához.

Kiadó: „NYITNIKÉK” Magyar Antistigma Kezdeményezés, Ébredések Alapítvány, Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum

2016. augusztus 26.

"Végh József kriminálpszichológus véleménye tudományosan megalapozatlan és megbélyegző"

Végh József kriminálpszichológusnak az M1 Híradó 2016. 08. 04-i adásában elhangzott véleménye (melyet azóta más sajtóorgánumok is átvettek) stigmatizáló és gyűlöletkeltésre alkalmas. "A paranoiás kórformák, illetve a paranoid skizofrénia különösen alkalmassá tehet valakit arra, hogy terrorcselekményt kövessen el – mondta Végh József, hozzátéve: a beszervezők biztosan tudatosan » utaznak « az ilyen emberekre, mert bennük »fékezhetetlen agresszió« van […]”. Tudományosan megalapozatlan ezeket a lakosság körében gyakori mentális zavarokat összefüggésbe hozni a terrorizmussal, olyan embereket vádolni agresszióval, akik maguk is a leggyakrabban áldozatok.

Az emberiség jövőjének egyik záloga az emberi változatosság tisztelete. John Nash Nobel-díjas matematikus hívta fel erre a figyelmünket, aki maga is skizofrénia diagnózissal élt és abból épült fel. A bipoláris zavar és a skizofrénia, valamint a kreativitás hasonló genetikai háttérrel bír. A mentális problémával élők is sokfélék, mint az emberek általában: vannak köztük zsenik, középszerűek, néha furcsán viselkedő személyek. A kiszámított, tervezett agresszív viselkedés leggyakrabban nem a mentális zavar következménye, a szervezett terrorizmussal való kapcsolatról pedig végképp nincsenek bizonyítékok.

Az Ébredések Alapítvány által elindított NYITNIKÉK - Magyar Antistigma Kezdeményezés szakemberekből, civil szervezetekből és magánszemélyekből álló csoport, mely a Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórummal együtt küzd a mentális problémákkal élőket sújtó és a gyógyulást akadályozó negatív megkülönböztetés ellen.

Kiadó: Az Ébredések Alapítvány, a „NYITNIKÉK" Magyar Antistigma Kezdeményezés és a Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum

2016. május 26.

Autotelikus vagy autentikus? Állásfoglalás a pszichiátriai szakma állásfoglalásáról.A pszichiátriai szakma legújabb ultimátuma,melyet csak az érintettekkel nem egyeztetett.

"Több vizsgálati beszámoló,előadás is foglalkozik a pszichiátriai szakemberek lelki egészségével a kongresszuson" - mondják,a Magyar Pszichiátriai Társaság XX. Vándorgyűlésén."A szerzők megállapítják,hogy a hazai pszichiáterek körében a túlterheltség,a kiégés és a rossz általános egészségi állapot aránya jelentős,az adatok alapvető változtatás szükségességét mutatják".Ez elszomorító,mondjuk mi.Ennél csak a betegségekkel érintettek helyzete rosszabb,ez azonban úgy tűnik,nem számottevő,hiszen a szakma egészségéről értekeznek a tudós szakemberek. A Magyar Pszichiátriai Társaság állásfoglalást is kiadott a pszichiátriai ellátás helyzetével kapcsolatban.Szerintük az ellátórendszer összeomlással fenyeget.Ezt nemrégiben megelőzte az 1001 orvos hálapénz nélkül csoport állásfoglalása,amely nem kevesebbet állított,mint,hogy az érintettekkel is egyeztettek.Ez nem igaz.Mint a Mental Health Europe magyar fókusz pontja és számos más kormányzati és nem kormányzati szerveződés tagja,a hazai pszichiátriai érdekvédelem meghatározó szereplője,vissza is utasítottuk ezt az állítást,nem kevésbé a hangvételt,amellyel quasi ultimátumként a miniszterelnökhöz fordultak.Mert látni kell,hogy autentikus felhatalmazás nélkül hiteles fellépés nem lehetséges és az sem mindegy,milyen stílusban kér valaki.Amikor a miniszteri biztost tisztelettel megkerestük egy akut szakmai kérdésben,haladéktalanul intézkedett és ezzel minden fél elégedett volt. Az sem elég jó,hogy a szakma képtelen elvonatkoztatni attól,hogy saját érdekeit nézze,pedig az Orvosi Világszövetség II.Közgyulésén, Genfben,1948.szeptemberében elfogadott orvosi esküjük szerint:"betegeim egészsége lesz számomra az elsodleges szempont".A következőkben ez olvasható:"Kiemelten fontos a kötelező ambuláns kezelés lehetőségének megteremtése a pszichiátriai betegek ellátásában,különösen a pszichoterápiához való hozzájutás tekintetében meg kell találni a magánszolgáltatók helyét." Ez talán nem mindenki számára világos.Elég markáns jelzése ez annak, hogy a bizalmon alapuló orvoslás és a még mindig működő kényszergyógykezelések mellé azt kívánja a szakma,hogy már az ambuláns ellátásra is kényszeríthessenek embereket.Ismert, hogy a pszichiátria évtizedeken át ilyen stílusban gyógyított,az erőszakos kezelések és az omnipotencia hatotta át a szakmát,de ez már elég régen volt.Miért képtelen a szakma végleg megszabadulni attól a metódustól, amelyet már a világon sehol nem követnek,értve ez alatt annak felismerését,hogy a maradéktalan bizalom nélküli pszichiátria eredményessége a nulla felé konvergál? Hogy kérhet(követelhet)bármit a szakma,a leginkább érintettek megkérdezése nélkül vagy éppen erőteljes ellenvéleményük figyelmen kívül hagyásával?Nem hisszük, hogy a kormányban ehhez partnerre találnak.A magánszolgáltatók helyét miért kell keresni?Ők szolgáltattak eddig is és most is.De a legtöbb kliens nem tudja őket megfizetni.Egy óra,amely 45 percből áll, általában minimum 15 ezer ft.De tudni 60 ezer ft-os családterápiáról is.Ehhez is állami támogatást kívánnának?Vagy nézzük a következő követelést( vegyük észre a kell, nem szabad, stb. alakokat):" A minden szinten hiányos pszichiátriai ellátórendszer további sérüléseinek megelőzése érdekében a jelenleg működő pszichiátriai szolgáltatókat(fekvő- és járóbeteg-ellátó helyeket egyaránt)nem szabad áthelyezni,megszüntetni a szakma vezetőtestületeivel való előzetes konzultáció és hatástanulmányok nélkül.A megszüntetendők helyébe megfelelő színvonalú szolgáltatás létrehozása elengedhetetlen". Megint a szakma.Érdekvédelem sehol. Világszínvonalú ellátás?Amikor arra nem képes a szakma, hogy alapvető feladatát elvégezze?Nem tudják talán(de tudják),hogy a pszichoszociális fogyatékosság standardjainak kidolgozása és leginkább annak kezdeményezése alapvető feladatuk? Vagy nézzük ezt:" Kiemelt feladat a pszichiátria társadalmi és orvos-szakmai megítélésének javítása a pszichiátriai betegek destigmatizációja és rehabilitációja érdekében Átlátunk ezen? Nem a kliensek egyébként valóban erős stigmatizációja a fájó,hanem a saját megítélésük.Ennél botrányosabb részek is akadnak:" A hatályos Egészségügyi Törvény mentális zavarokat érintő fejezetében több rész elavult,de sorozatos jelzéseink ellenére sem történt változás.Önálló "elme-törvény" megalkotására volna szükség!Ebben kellene pontosan szabályozni azokat a jogi kereteket,mint pl.a kötelező gyógykezelés,ezen belül az ambuláns ellátásra való kötelezés kérdése,stb".Ehhez nem kell sok kommentár... A szakma megint elköteleződik a kötelező gyógykezelés,a kötelező ambuláns ellátás stb.mellett.Világtrend ezek csökkentése,elhagyása. Csak egy idézet: "And the truth is, you can't heal me without my cooperation,you cannot. There"s no such thing as forced healing.",azaz kb.:az az igazság, hogy engem nem lehet meggyógyítani az együttműködésem nélkül(akaratom ellenére).Olyan dolog, hogy kényszerű (kényszerített) gyógyulás nem létezik. (Carol J Patterson in "Personal Stories").De az már önmagában is elfogadhatatlan,hogy az a szakma,amely saját megítélését rossznak tartja,már magát is stigmatizálja az"elme"szóval,amelyet értelmes és valóban szakmai közökben gyakorlatilag már senki nem használ.Ez a kifejezés önmaga a stigma."A jelenlegi helyzet már nem eredeztethető az OPNI 7 évvel ezelőtti bezárásából, annál inkább az OPNI bezárását megelőző és követő szükséges fejlesztések hiányából"–mondják.Azt nem mondják,hogy a bezáráskor hol voltak,vagy mit tettek.. Összegezve ez a nyilatkozat?ultimátum? állásfoglalás? egy kor(kór)rajz. A mai magyar pszichiátria vezetéséé. Szerencsések vagyunk ugyanakkor, mert sok reform szakember létezik és működik.Ki az állami,ki a magánszektorban. Aztán egyszer majd megváltozik ez az elmaradott, virtigli lekezelő és öncélú hozzáállás.Hippokratész elvei nem múltak el,ezek el fognak,mert muszáj nekik.Viszont sok igazságot is leírnak mindezek mellé a szakemberek.Valóban vannak nehézségek és megoldandó feladatok. De ez csak konszenzussal lehetséges,valódi értékek alapján,főleg felépülés alapon.És ha javasolhatjuk:udvariasan.Azért is,mert a lakosság mentális állapota nem csak a környezet,vagy a hajlam stb.eredménye.De ha nem is a klienseké,akkor kié vajon? Az ülésezés még folytatódik, hiszen 4 napon át tart.Biztos drága is lehet. Aki ott van,hasznos információkkal lehet gazdagabb. Úgy mondják. Minket nem szoktak meghívni, de néhány évente megengedik,hogy pénzért bemenjünk. De úgy nem szoktunk.

Kiadó: Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum (PÉF)

2016. március 06.

Nem történhet meg. Egy fiatal férfi önkezével vetett véget életének az egri kórház pszichiátriáján. Mi a hiba ebben a mondatban?

Úgy nagyjából minden. A beteg gyógyulni megy a kórházba, vagy ugyanezen okból viszik oda. Amikor gyermekeinket tanítjuk, a kórházat az emberek részére kialakított olyan helyként jelöljük meg, ahol gyógyítják őket. Meghalás céljaira más intézmények jutnak az ember eszébe. De itt nem csak kórházról, hanem pszichiátriáról van szó. De nem is csak pszichiátriáról, hanem depresszióról. Fáni, aki nagyon kedves virágos ismerősöm, nem fogja érteni a helyzetet. Hiszen –gondolhatná- ha valaki depressziós, akkor bizonyára szomorú is, esetleg az élethez sincs pillanatnyilag kedve. Mivel nem a bőrdíszműveshez vitték, hanem szakemberekhez, vélhető, hogy ennek tudatában kezelték. Vagy mégsem? Hiszen öngyilkos tudott lenni úgy, hogy körülötte képzett szakemberek dolgoztak, akik ezért fizetést (nem jót, de fizetést) kapnak. És jött a magyarázat: a beteg intim helyen tartózkodott, ahová a személyzet nem mehet be. Van-e, aki ezt elhiszi? Van-e, aki nem gondolna bele, hogy mit érezne vagy tenne, ha az ő hozzátartozójával történne ilyen? A kórházi zuhanyozó intim hely? Amikor ismert, hogy számtalan rászorulót minden helyzetben, így akár a zuhanyozásban is segíteni kell. Nincs ebben semmi ördöngös. A személyzet, aki a napi rutinnak ellenkezőleg most roppantul félti az intim szférát, úgy véli, hogy ez magyarázat? Hogy ez megáll a rendőrség előtt? Hát lehet benne bízni éppen, de nem nagyon érdemes. Férfi ápolók is dolgoznak a szakmában és ők egészen nyugodtan ránézhetnek a zuhanyozó betegre. Mivel ez feladatuk is. Nem túlságosan feszegetve a profán részleteket, ilyen cselekményhez idő és eszközök kellenek. Azt miképpen lehetett megoldani? Egy pszichiátrián... A hozzátartozók őszinte fájdalmában már csak auért is osztozni kell, mert bármikor előfordulhat mással, máskor, máshol ilyen. Elő is szokott, kell megjegyezzük, mert messze nem elszigetelt a jelenség. Az Egészségügyi Minisztérium 9 évvel ezelőtt adta ki Betegbiztonság az Egészségügyben című tájékoztató kiadványát, neves hazai és nemzetközi szakértőkre is hivatkozva. Ebben a Luxemburgi Deklarációra is hivatkoznak, amely több ponton is érinti esetünket. Néhány példa és definíció: "Az egészségügyi szektor magas kockázatú terület mivel a nem kívánatos események – melyek inkább a kezelés, mint a megbetegedés következményei- halálhoz vezethetnek, komoly károkat, komplikációt és a beteg szenvedését okozhatják." "Világszerte számos vizsgálat kihangsúlyozta annak szükségességét, hogy a nem kívánatos események száma csökkenjen az egészségügyi szektorban. Jelenlegi adatok azt mutatják, hogy minden megelőzhető nem kívánatos eseménynek több mint fele orvosi hiba következménye. Éppen ezért olyan eszközöket kell bevezetni, melyek a nem kívánatos események és következményeik csökkentését célozzák meg." "A betegbiztonsággal kapcsolatos általános fogalmak jegyzéke (részlet): Betegbiztonság (patient safety): a betegeket érintő rizikók és események meghatározása, analízise és kezelése, annak érdekében, hogy az ellátás biztonságosabb legyen, és csökkenjen a páciensek károsodása (Aspden, NPSA 2004). Hanyagság (negligence): az ellátás, illetve a felvilágosítás nem felel meg egy olyan ellátási szintnek, standardnak, amelyet az adott betegnek egy - a problémában képzett - átlagos gyakorló orvostól kapnia kellene (AHA&HRET&SMP 2002). Kockázatértékelés (risk assessment): összetett fogalom, amely tartalmazza a rizikók mennyiségi meghatározását és a megfontolásokat, a rizikók és az előnyök közötti egyensúly felmérését és kiegyenlítését... Kockázat-menedzsment (risk management): klinikai és adminisztratív tevékenységek, amelyek a betegek, a személyzet és a látogatók károsodásához, valamint a szervezet veszteségéhez vezető rizikók azonosítását, értékelését és csökkentését célozzák (JCAHO 2002). Nem kívánt esemény (adverse event): olyan ártalom, amelyet inkább az egészségügyi beavatkozás, mint maga a betegség okoz mely beavatkozásból, vagy annak elmaradásából ered (Michel 2004). Továbbá: Az Európai Parlament 2013. október 22-ei állásfoglalása az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzését és leküzdését is magában foglaló betegbiztonságról szóló tanácsi ajánlás (2009/C 151/01) végrehajtásáról szóló, a tagállamok jelentései alapján a Tanácshoz intézett bizottsági jelentésről (2013/2022(INI)): a Szerződés 168. cikke úgy rendelkezik, hogy az Európai Unió fellépése, amely kiegészíti a nemzeti politikákat, a népegészségügyi helyzet javítására, az emberi megbetegedések és betegségek, valamint az emberi fizikai és mentális egészséget fenyegető veszélyek okainak megelőzésére irányul. Egy légiforgalmi irányító felelősségteljes munkát végez. Ottani ismerősöm szokta mondani, ha nem elégedett a vizsgázó teljesítményével, hogy ha nem megy, akkor el kell menni pl. péknek. Mert ilyen eset nem történhet meg!

Kiadó: Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum (PÉF)

2015. október 28.

Az 1800-as évek közepéig a pszichiátriai betegségek kezelésének legfontosabb szempontja az érintett betegek elkülönítése, a társadalomból való kirekesztése volt. Az "elmebajjal" küszködők kezelése tulajdonképpen a kínzással volt egyenértékű.

17-ik éve dolgozunk azon, hogy csökkenjen a hátrányos megkülönböztetés és a pszichiátriai kórképek széles skáláján mozgó "diagnosztizált" kliensek problémája ugyanolyan természetes legyen, mint egy ujjtörés vagy mint bármely fogyatékosság. Jelentős nehézséget okoz a területen, hogy hazánkban különösen erős a betegséget kísérő társadalmi stigma. Munkánkat jelentős eredmények is kísérik, azonban a helyzet még mindig tarthatatlan. A pszichiátriai kezelésben résztvevők gyakorta patriarchális személyzettel találkoznak, a beteg örüljön, hogy foglalkoznak vele, de bele semmiképpen ne szóljon abba, mi történik vele. Nem ritka a kényszerítés, az erőszak, az embertelen és megalázó bánásmód. Az ombudsman vizsgálatot folytatott a Merényi Gusztáv Kórház pszichiátriáján és szörnyűséges felfedezéseket és ebből eredő megállapításokat tett. Erőfeszítéseink, hogy a menedzsment szóba álljon velünk, eddig nem vezettek eredményre. Tegnap pedig ugyanott belehalt egy beteg a magyar viszonyokba. Az egyik beteg agyonverte társát. A közelmúltban már történt ilyen. Az is előfordult, hogy azért halt meg egy beteg egy vidéki osztályon, mert kikötözték a radiátorhoz és megfulladt.

Nemrégiben a 2013-ban főigazgató főorvosi dicséretben részesült egyik budapesti osztályvezető főorvos osztályán meghalt egy baba, mert a szülő édesanyát nem vitték át a nőgyógyászatra. Ugyanott a közelmúltban súlyosan bántalmaztak egy másik beteget. Aki foglalkozik állatokkal és szereti őket, tudja, hogy ellátásuk során a lehető legfigyelmesebben járnak el. Az pl. EU szabály, hogy aranyhalat nem lehet gömbölyű akváriumban tartani, mert az árt a halnak. Érnek annyit a pszichiátriát megjárt emberek, mint az aranyhalak? Ha valaki végre úgy találja, hogy igen, szívesen teljesítünk három kívánságot. Feltéve, hogy lehetőségünk van rá...

Annyit érünk, amennyit a rászorultakért teszünk.

Kiadó: Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum (PÉF)

2015. július 22.

A TV2 2015. július 20-i Tények c. műsorában a társadalom aktuális ijesztgetése zajlott, amely a médiában rendre előjön és kedvenc alanya a pszichiátria.

Elöljáróban egy igazságügyi elmeorvos szakértő nyilatkozott, már az elnevezést se használják sehol máshol a világban, ehhez meg kellene tudni fogalmazni, mi is az, hogy elme. Azt is tudni kell, hogy a szakértők kiválasztása nem szakértelem, vagy tényleges praxis, hanem listából random kijelölés kérdése. Számos szakértő letette a szakértői vizsgáját, majd otthonában "szakért". Persze sokan praktizálnak is, de sokan nem és elszakadva a betegektől szakérteni, viszonylag rossz eredménnyel kecsegtet. Nos, azt mondja a szakértő, hogy van eset, amikor a pszichiáter rosszul méri fel a helyzetet és ennek eredménye lehet egy esetleges bűncselekmény elkövetése. -Jó diagnózissal és kezeléssel ilyen nem történik - mondja. Mit mondhatnánk: ebben igaza van. Ezt követően a "pszichiátria beteg" kifejezést használja, pszichiátriai helyett. Apró hiba, de a helytelen kifejezés mégis rossz érzéseket generál. A továbbiakban ellentmond magának és elszaporodott bűncselekményekről beszél, holott ehhez a saját praxisán kívül nem tud példát hozni. Itt 4 esetet említ, 2 hónap távlatában, ami semmire sem bizonyíték. -A pszichiátriai betegek által elkövetett bűncselekmények száma nő - mondja. Ezzel annyi bajunk lehet, hogy nem csak nem igaz, de valótlan. A befejezett emberölések számához viszonyítva kb. 1 % az érintett elkövetők aránya. Ez minden más társadalmi csoporténál kisebb. Egyébként önmagában is vizsgálandó volna, hogy az ölés pillanatában kit nevezhetünk egészséges embernek... Az OPAI álláspontját rég ismerjük, ők veszélyes betegeknek szánt, különleges biztonságú - börtönszerű létesítményt vizionálnak. Nem lehet meglepő tehát, hogy most is úgy nyilatkoznak, hogy nincs mód a pszichiátriai betegeket "ellenőrizni".
A betegeket nem ellenőrizni, hanem hatékony ellátásban kell részesíteni. Ha erre alkalmatlanság mutatkozik, akkor nem a törvényt kell módosítani, hanem a szakértelmet pótolni, ez ugyanis nem pénz kérdése, amiért a szakmai vezetők rendre kilincselnek a Kormánynál. Előbb talán a minőség jó urak, aztán a kormányzati támogatás... A pszichiátriai gondozókban egyes felmérések szerint átlagosan és jó esetben 15 perc jut egy betegre. Ez mire volna elég? Ez így hadipszichiátria, vettük át a kifejezést egy reform pszichiáter kollégánktól.
A TV2 bemondója több esetben "jegyzett pszichiátriai betegről-betegekről" beszél, mintha egy marhalevélről tárgyalna. Ez a stigma erősítése. Teremtsünk világosságot: a világban, az EU-ban a kényszergyógykezelés (forced treatment) a lehető legszűkebb és társadalmilag kontrollált ellátási forma. Ők még ezt is szűkíteni szándékoznak. Mi erre azzal felelnénk, hogy erősítenénk az amúgy is problematikus rendszert?
Fordítva ülünk a lovon! Nem új (erőszak) törvényre van szükségünk. Korszerű pszichiátriai ellátást szeretnének a pszichoszociális fogyatékossággal élő emberek. És minél kevesebb stigmát...

Kiadó: Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum (PÉF)

2014. október 20.

A Demokratikus Koalíció megsegíteni vágyik a fogyatékosokat, azok megkérdezése nélkül, avagy fogyaték vagy fogyatékosság?

A Demokratikus Koalíció frissen megjelent nyilatkozata szerint a "fogyatékkal élőknek" több figyelmet kellene kapniuk. Fogyatékkal nem lehet élni, Fogyatékossággal lehet és sajnos kell is. Érdemes lett volna azzal kezdeni egy ilyen közleményt, hogy legalább magát a szót, a fogalmat helyesen írják le. Így könnyen támadhat kétség a hitelességet illetően, már a címnél. A Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum az eddigiekben még nem találkozott a DK féltő aggodalmával, mivel az általunk képviselt populációt részükről senki és soha nem kereste meg. Pedig ha minket (is) féltenek, esetleg szükségük lett volna pár információra. Azt állítják -egyebek mellett-, hogy hazánkban nem jut elegendő figyelem a fogyatékosok esélyegyenlőségének megteremtésére. Szerintük ez köztudott. Honnan tudják? Megkerestük mi őket ilyen problémával? Hivatkoznak az Európai Unióra is. Szövetségünk a Mental Health Europe magyarországi nemzeti fókusz pontja. Kérdeztek tőlünk bármit is, Kedves DK? Mi nyitottak vagyunk a párbeszédre és közleményükben vannak igazságok is. Mégis, ha kérhetjük, úgy segítsenek, ha valóban kívánnak, hogy minket is megkérdeznek. Tudják: Semmit rólunk, nélkülünk.

Kiadó: Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum (PÉF)

2013. november 02.

MARADJANAK LÁTHATATLANOK? "zavarodott arccal, furcsa testtartásban, pszichiátriai betegek, akikkel tele van az utca" avagy Magyarország és a stigma 2013-ban...

Egy hölgyet atrocitás ért a 4-es 6-os villamos megállójában. Elmondása szerint egy másik hölgy ki akarta tépni gyermekét a kezéből. A riportból minden kiderül: a tettes idős volt, roma, hajléktalan és mentális problémával élő. Egy az olyan "pszichiátriai betegek közül, akikkel a riport szerint tele van az utca", akikre -amint a riportból kiderül- remek intézmények; hajléktalan szállók és akut kórházi ágyak várnak, csak sajnos -és ez a műsorvezető perspektívája- ez itt a legfőbb társadalmi probléma - az intézményekből soha sincs elég ugyebár... Eközben a világ az intézménytelenítés felé tart. A PÉF is részt vesz ebben a programban, amelyet a magyar kormány is támogat és amely egy 30 éves program része. Sokat dolgozunk azon, hogy a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ Egyezménynek megfelelően a közösségbe való befogadást, a közösségben való élethez való jogot a pszichoszociális fogyatékkal élők esetében megvalósítsuk Magyarországon. Nagyon nagy kárt okoz a hamis, igaztalan megállapítás, mely pl. az intézményi kiváltás folyamatának ellenzőinek a táborát erősíti. A riport általánosan veszélyesnek állítja be a pszichiátriai diagnózissal élőket. Gizella néni (a gyanúsított) az Oltalom Karitatív Egyesület szociális munkása szerint a hajléktalan szálló egyik színfoltja és mivel ő ismeri, nem is tart tőle. A műsorban egy addiktológus(?!), egy civil szervezeti vezető Iványi Gábor (aki amúgy lelkész, de most épp marginalizált csoportok közt szegregál és többször használja az elmeosztály és elmebeteg kifejezéseket, amelyeket ma már szinte senki nem ejt ki a száján és Európában ismeretlen fogalmak) és egy mentális problémával élő lány is nyilatkozik arról, ma mi mit jelent. Mit a hajléktalanság, mi a pszichiátriai betegség és kell-e a mentális problémával élőktől félni? A riport rásegít a válaszra, hogy igen. Egyértelműen kiderül a műsorból, hogy a társadalomnak kizárólag vakfoltja van mind a hajléktalanokra, mind a mentális problémával élőkre, és, hogy a hajléktalanok körében nagy számban akad felhasználó és vica versa, illetve, hogy a kórházi osztályokon a profiltiszta, vagyis nem hajléktalan pszichiátriai betegeket szeretik fogadni, a műsor két alapkérdésére a válasz azonban elkent sugallat marad. Hajléktalan és beteg egymást milyen mértékben átfedő szocioökonómiai státuszok? Kell-e félni a pszichiátriai betegektől? Végig homály fedi a film egyik középső képkockáján pár percre bemutatott és megszólaltatott -vezetőláncon sétáltatott- gyanúsított diagnózisát (talán soha nem is foglalkozott vele pszichiáter), így szociális munkása önkényes távdiagnózisára kell hagyatkoznunk, aki omnipotensen zárja rövidre az orvosi, vagy pszichológusi "szakvéleményét" éppen annyival, amit és amennyit szociális munkásként nem lenne kompetenciája kijelenteni: "az a pszichiátriai beteg kategória, akitől nem kell félni, de megértem, hogy a hölgy megijedt, mert nem ismerte Gizella nénit és ebből a helyzetből tényleg bármi történhetett volna". Arról nem szól a hírnök, hogy ha valóban beteg a gyanúsított, vajon mit keres pórázon és miért nem az erre szánt intézményben van (pl. az IMEI-ben). Az RTL Klub műsorának fő üzenete -szakmaiatlansága ellenére is- látványos; a pszichiátriai betegek kérdését 2013-ban ugyanúgy kezeljük, mint a hajléktalan problémát vagy a roma kérdést: a kirekesztett csoportból bűnbakot képezünk, stigmatizálva őket ("a hajléktalanok nem motiváltak, ezért őket nem vesszük fel az osztályra"), de még a pozitív forgatókönyv szerint is csak sehogyan, bízva abban, hogy ezek az emberek láthatatlanok maradnak. De addig is veszélyesek... A média alapvető kötelessége volna, hogy "jó szóval oktasson" és, hogy mindent megtegyen a társadalmi csoportok marginalizálódása és a stigmatizálás ellen. Itt és most az ellenkezője sikerült. Pedig soha nem volt akkora szükség az ellenkezőjére.

Kiadó: Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum (PÉF)

2011. november 30.

Az agresszív pszichiátriai betegek ellátására alkalmas intézetek létrehozását és a szükséges jogszabályi keretek megalkotását szorgalmazza Szabó Máté ombudsman. Egyebek mellett az ombudsmani állásfoglalásban repkedtek a veszély, dühkitörés, agresszió, kiszámíthatatlan viselkedés szavak. A leköszönő ombudsman esetében nagy kérdés, hogy az eddigiekben többségében korrekt hangütés és a mostani vérbeli stigmatizáló kinyilatkoztatás közül melyik tekinthető a saját véleményének.

A pszichiátriai betegségekhez társul a legtöbb stigma és rengeteg a megbélyegző kifejezés.Ugyanakkor-ezek a betegségek nem csupán pszichiátriai kérdések,különben miért volna szükség szociális ellátásra?-teszi fel a kérdést a PÉF szakértője.Nincs olyan betegség a Betegségek Nemzetközi Osztályozásában /BNO/,hogy veszélyes pszichiátriai betegség.Az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa nem avatkozhat bele jogi és állami területen szaktudományos és érdekvédelmi kérdésekbe,amennyiben ennek alapján akár élethossziglan intézetekbe tennének betegeket.A szocializmus időszakában a tartósan súlyos betegek problémáját úgy kívánták megoldani,hogy határmenti és egyéb eldugott településekre exportálták a betegeket,legalábbis azzal a szándékkal,hogy onnan többé ne jöhessenek ki.De még ők sem a veszélyességre való hivatkozással.A jog előtt mindenki egyenlő,akár ép, akár sérült.Magyarországon a pszichiátriai megbetegedések elérték a népbetegség szintjét.Az emberi lény sérüléseit nem elsősorban jogászok,hanem orvosok,gyógyítók,lelkipásztorok, segítők,szociális munkások,pszichológusok,érdekvédelmi szakemberek és mások segítik.Az úgynevezett veszélyes pszichiátriai beteg fogalma a társadalom rossz reflexe egy olyan problémára,melyben az izolálás és a diszkrimináció a legkevésbé jó,a legkevésbé javasolt és világszerte tiltott képletek.A pszichiátriai betegségek nem csupán lelki eredetűek,hanem a szociális és a családi környezet is okozhat és okoz eltéréseket,ilyen pl.a betegek gyakori kisemmizése.A pszichoszociális fogyatékosságot a hazánk által is ratifikált,de egyébként mulasztásosan bojkottált ENSZ Fogyatékosügyi Egyezménye is elismeri.A média imádja a szenzációkat és ha valahol úgy véli,hogy pszichiátriai beteg követ el bűncselekményt,akkor élvezettel taglalja e ténynek borzasztó mivoltát.A magyar rendőrség egy középvezetője által egyelőre elutasított,de az EU CPT Bizottsága által támogatott kutatásunk épp arra kíván rámutatni, hogy az ún.normális populációban aránytalanul és összehasonlíthatatlanul többen bűnöznek,mint a jó ellátást kapó pszichiátriai betegek.Nem állítjuk, hogy nem lehetnek időszakok és esetek, ahol a nagyobb odafigyelés indokolt,de talán mégsem kéne annak farkast kiáltani,riogatni és stigmatizálni,akinek elsősorban az ilyen megnyilvánulások elleni felszólalás volna a dolga.Az ombudsman példás ítéletet kért a pszichiátriai betegekre és az élet nem őt igazolta:az év végétől munkaköre megszűnik.Az ombudsmani állítás nem egyéb,mint veszélyes.Rossz időket és megoldásokat ídéz.

Kiadó: Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum (PÉF)

2011. május 03.

The new Constitution excludes several mental health patients from exercising their fundamental rights.

Budapest, May 3, 2011 (National Press Service) – The new Constitution treats a considerable part of mental health patients and people with mental disabilities as second rate citizens who are deprived of the right of free choice, free election and opinion.

Mental Health Interest Forum, PÉF regularly frequents mental health, social or other institutions in Hungary involved in patients’ care and should take a stand against torture and bad treatment. We regret that according to the new Constitution the majority society is not interested in the views of those with apprehension problems; according to fundamental laws some groups are fateless and are unable to profit from valid international contracts. It is our hope that mental health would become a public issue and everybody’s opinion will be important. At present, however, paragraph 23 of the Constitution reads as follows: suffrage is not accorded to a person who owing to criminal act or limited capability of apprehension had been excluded from it by the court. On the basis of international regulations this is unacceptable. The acceptance of otherness cannot be based on prohibitions or limitations. At least not in Europe.

Kiadó: Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum (PÉF)

2011. május 03.

Az új alaptörvény kizárja a pszichiátriai betegek egy részét alapvető jogaik gyakorlásából

Budapest, 2011. május 3., kedd (OS) - Az új alaptörvény úgy tekinti a pszichiátriai és értelmi fogyatékos betegek jelentős részét, hogy ők olyan másodrendű állampolgárok, akiknek nem jár a választás és a szavazás, a vélemény nyilvánításának joga.

A Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum Magyarországon látogatja a pszichiátriai és szociális, vagy bármely más -az ellátásban érintett- intézményeket és időnként szót kell emelnie a kínzásmentesség és a bánásmód megalapozott sérelme kapcsán. Szomorúan látjuk, hogy Magyarország új alaptörvénye szerint a többségi társadalom nem kíváncsi a belátási problémával élők véleményére és így az alaptörvény szerint egyes csoportok, sorstalanok mégsem részesei a nemzetközi szerződések áldásainak. Reméljük azonban, hogy a lelki egészség közügy lesz és mindenki véleménye fontossá válik. Jelenleg az új alaptörvény 23.§-a így fogalmaz: Nem rendelkezik választójoggal az,akit bűncselekmény elkövetése vagy belátási képességének korlátozottsága miatt a bíróság a választójogból kizárt. Ez a nemzetközi szabályozás szerint is elfogadhatatlan. A másság elfogadása nem alapulhat tiltáson, korlátozáson. Európában nem.

Kiadó: Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum (PÉF)

2010. december 19.

Köszönet a médiának és döntés Újságírói Életmű-díjról

Budapest, 2010. december 19., vasárnap (OS) - Szövetségünk köszönetét fejezi ki a médiának folyamatos odafigyeléséért, támogatásáért és az erőért, amivel ügyünket képviseli.

A Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum ezúton szeretné kifejezni köszönetét és háláját a szerkesztőknek, főszerkesztőknek, újságíróknak, riportereknek, operatőröknek és bármely munkatársnak -dolgozzanak az írott vagy elektronikus média bármely területén- azért a folyamatos érdeklődésért, amivel munkánkat segíti. A legkisebb fiú harcát mindig érdeklődés övezi, a betegek közt a pszichiátriai betegek a legkiszolgáltatottabb csoport. Ha a média nem segítene, alig hallatszana a hangunk. Amikor Boldog Ünnepeket kívánunk Önöknek, egyúttal szeretnénk tiszteletünket is kifejezni sokszor hálátlan munkájukért. Sokan gondolják, hogy munkájuk természetes, mi úgy érezzük, hogy túl kevés köszönetet és túl sok kritikát kapnak. Szövetségünk elnöksége első ízben döntött az Újságírói Életmű-díjról is, amelyet az első-azaz a 2010-es-évben- Kun J Viktória újságírónak szavazott meg, közel két évitizedes - a lelki betegségekkel összefüggő - újságírói tevékenységéért.

Kiadó: Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum (PÉF)

2010. július 20.

A bólyi beteg sajnálatos halála - az állattartás demokratizmusának tükrében-avagy Homo Sapiens versus Carassius Auratus

Budapest, 2010. július 20., kedd (OS) - A napokban hirdetett elsőfokú ítéletet a bíróság a bólyi haláleset vádlottjának perében. Az ápolónő kikötötte a beteget a radiátorhoz, aki később elhunyt. Mindeközben szigorú szabályozás lépett életbe az aranyhal tartásáról.

A bólyi haláleset nem példátlan, de szerencsére ritka. A haláleset. A kikötözés nem. A szabályszegés sem az. A szabályok ismeretének hiánya sem. Az emberhez méltatlan bánásmód sem. A perbeszédben az ügyész rámutatott a le és kikötözés igekötőiben rejlő különbségre. A kikötözés ugyanis elfogadhatatlan (itt ez történt), míg a lekötözés szabályos is lehet. Az Eütv. már 1997-es hatálybalépésekor sem volt tökéletes, de azóta változott a világ, a törvény nem követte. Úgy tűnik, még várat magára a törvény módosítása, amit széleskörű egyeztetésnek kell megelőznie. Egy a mainál jobb, emberibb és konkrétabb szabályozás a betegeknek és az őket ellátóknak is segítséget nyújthatna. Szabályok azonban ma is vannak. Például a le (nem ki) kötözést egyéb módon, esetleg emberi szóval (pszichés megnyugtatás)is ki lehetne váltani, de mindenképpen meg kell előznie az enyhébb, emberibb módszereknek a szigorúbb és embertelenebb módszereket. Az orvosnak két óra elteltével legkésőbb meg kell erősítenie vagy elvetnie a lekötözést, de ennyi idő is csak akkor van erre, ha az orvos hamarabb nem elérhető. Elhangzottak a szokott érvek. Kevés a szakember. Általában kevés az ember. Kevés az orvos. Sok a beteg. Kevés a fizetés. Rosszak a szabályok. A szabályokat sokan nem ismerik. A betegek bonyolultak. Tudják: a visszatérő érvek. A PÉF a következő gondolatsort állítja szembe ezekkel: -Bár az Eütv. módosítása várat magára és halálesetek is előfordulnak a személyzet hibájából, az aranyhalaknak már nem kell aggódniuk. Július elsejétől az aranyhalat nem szabad gömbölyű akváriumban tartani, mert az árt neki. A gömbölyű üvegek kínzást jelentenek az abban élő halaknak, mivel a rendelkezésre álló élettér nagyon kicsi és nem tudnak benne orientálódni, mivel a nagyon érzékeny áramlásérző szerv (oldalvonal)egy gömb üvegben az állandó reflexiót saját mozdulatuknak érzékeli. Ennek következtében a halak állandóan stressz alatt vannak, ami erősen csökkenti az ellenállóképességüket a betegségekkel szemben, így gyorsan megbetegszenek és elpusztulnak. /Sera News 2004/. Viccesen hangzik a gömbakvárium betiltása, de képzeljük csak el: abban csak folyamatosan körbe-körbe tud úszni a hal, amibe belebolondul, ezért hamarabb elpusztul - mondja a Heti Válasz Online kérdésére Seres Zoltán, az Orpheus Állatvédő Egyesület vezetője. Bólyban egy beteg /Homo Sapiens/ azért halt meg, mert kikötözték mondjuk ki: majdnem egy istránggal egy radiátorhoz. Történt mindez 2008-ban Magyarországon. Aranyhalat /Carassius Auroratus/ viszont senki ne akarjon gömbakváriumban tartani. A rájuk vonatkozó szabályok már frissek és messzemenően figyelembeveszik a halak pszichés terhelhetőségét. A betegek esetében még várni kell a pontosabb és emberibb szabályozásra, ámbár azokat be is kell (ene) tartani...

Kiadó: Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum (PÉF)

2010. július 19.

A Magyar Pszichiátriai Társaság/MPT/ 5 elnökségi tagja hazugnak tartja a betegeket?

Budapest, 2010. július 19., hétfő (OS) - A PÉF minap megjelent sajtóközleményét számos orgánum átvette,amiért hálásak vagyunk. A média mindig támogatta a betegek kommunikációját. Ezt követően MPT elnökség aláírással ellen-sajtóanyag jelent meg,amelynek elkészítését külön kommunikációs cégre bízták.Válaszukban csúsztatások és sandaságok kergetőznek valótlanságokkal. Ezeket in concreto az alábbiakban cáfoljuk.

Székház-elefántcsont tornyából üzenve az MPT elnöksége,amely saját honlapja szerint (amely a nagyközönség elől elzárt)mindösszesen 5 főt jegyez,valótlanságokat állít. Az elnök mellett még 4 tiszteletbeli elnököt is megneveznek,más elnökségi tagot nem. Megneveznek a honlapon azonban 61 vezetőségi tagot. Sajnálatos,hogy ezen vezetőségi tagok közül számosan nem, a pszichiátria és a reformpszichiátria krémjét alkotó szakmai elitből pedig szinte senki nem értesült arról a széleskörű egyeztetésről , amely alapján a hírhedt 10 pontos javaslat az új kormány elé került,alaposan megtévesztve az új egészségügyi vezetést,mivel a kormánynak szándéka a társadalmi és szakmai vita. Az anyag a társadalom félrevezetésével vádolja meg többszázezer pszichiátriai beteg érdekeit és emberi jogait védő Szövetségünket.Nos közleményünk minden soráért vállaljuk a felelősséget és néhány újabb adatot is közzéteszünk. Az OEP 2008-as adatai szerint a járóbeteg ellátásban mintegy egymillió vizitet jegyeztek. De nézzük az MPT sajtónyilatkozatát.Azt írja: széleskörűen támogatott és elfogadott szakmai anyag .Ki fogadta el?A pszichológusok,az igazságügyi terület,a gyermekpszichiátria,a szociális terület,a közösségi pszichiátria,a betegek,stb.pl.nem fogadták el,mert nem is tudtak róla.Ismétlődő utalás történik arra is,hogy a PÉF nem az egyetlen betegszervezet.Egyszer és mindenkorra le szeretnénk szögezni,hogy a pszichiátria területén, az emberi jogok védelmében a PÉF az egyetlen hazailag,de nemzetközileg is elismert ernyőszervezet,olyan Szövetség,amely önmagában tömöríti az önsegítő szervezeteket és a reformszakembereket.A szakértők és szakdolgozók a betegekkel és a pszichiátriai fogyatékkal élőkkel és családtagjaikkal egy új társadalmi együttműködést kezdeményeztek,amikor félkatonai állapotok alakultak ki az utcákon(ellátatlan és uzsora által bántalmazott hajléktalan emberek pszichotikus fogyatékkal és szenvedélybetegséggel),intézményekben(fogyatékosölés és verés a 21.században a hálóságyak után)és a PÉF kínzásmentességi elkötelezettsége lassan Európa- és világhírű lett.Bizony van olyan névlegesen sem működő alapítvány,amelyet épp a szakma korifeusai hívtak életre független betegszervezetként .Rajtunk kívül Magyarországon érdemi országos érdekvédelmi tevékenységet a mi területünkön más Szövetség nem végez és a PÉF uniós szintű kapcsolatain keresztül is képviseli a betegek érdekeit.De ez mindegy is,mert ezt csak az a megosztási szándék mondatja az MPT-vel,ami ismétlődik a kommunikációjában.Ezt a megosztást említi is az anyaguk,csak rossz irányt megjelölve.Szeretnénk világossá tenni,hogy a PÉF többszázezer beteg érdekeit védi és minden olyan szakmai tervet és szakembert is,amelyek vagy akik a betegek megítélése szerint hasznos irányba viszik a pszichiátria ügyét. A tízpontos aláírói a felcímkézett sárga házakat és a 200 évvel ezelőtti tébolydákat kívánják visszaállítani,mi ezt nagyon nem szeretnénk.Több székházat sem szeretnénk,több olyan pszichiátriai kongresszust sem,ahol koktélpartyk és együttesek,valamint fejedelmi vacsorák közepette beszélik meg sorsunkat a szakemberek,persze ott is általában független betegek hiányában.Olyan is előfordult,hogy egyikük zongorát hozatott egy rendezvényre.Olyan is,hogy orgonahangversenyt szerveztek(persze gyógyszercégekkel együtt),mert az Országos Gyógyszerészeti Intézet akkori főigazgató-helyettese szeretett orgonálni.A konferenciájukra évekig meg sem hívtak.Az idén meghívtak, de kifizettették az Országos Pszichiátriai Központtal.A libamáj mellől elérzékenyülve gondolnak a mackósajtot falatozó betegekre.Persze jár a zene és a kikapcsolódás is.Ugyanakkor a bólyi haláleset kapcsán a minap született elmarasztaló ítélet,mert az ápoló egy radiátorhoz kötözött pólóval és pelenkával egy beteget,aki ettől megfulladt.Július elsejétől szabály írja elő,hogy egy aranyhalat milyen formájú akváriumba lehet helyezni,de sajnálatosan az ilyen halálesetekhez a magas szakmának egy szava sincs. Vagy alusznak, vagy nem hallják ugyebár...Se szeri,se száma az embertelen bánásmódnak és nem csak az ismertté vált kiskunhalasi ügy a jéghegy csúcsa,aminek okán már 4-en várnak ítéletükre.Azt is írja az anyag,hogy a PÉF közleménye szembeállításra és megosztásra alkalmas.A tisztességesen dolgozó,túlterhelt,a betegekkel rendszeres kapcsolatokat ápoló,velük építő-gyógyító kapcsolatban álló pszichiátereket,az odaadó szociális munkásokat,pszichológusokat,szégyenletesen fizetett, ám áldozatos munkát végző nővéreket,a hajszolt szociális munkásokat,a lenézett addiktológusokat,a futottak még kategóriába sorolt gyermek és igazságügyi pszichiátereket és a betegeket főként nem állítja szembe a PÉF senkivel.Az ultrakonzervatív kórházi lobby(amely kb.egy tucat kiemelt jövedelmű pszichiátert jelent)természetesen kígyót-békát kiált,hiszen egyébként nem létező hatalmát látja veszélyben,ha a kormánnyal történő tárgyalásokba mások-horribile dictu-náluk törődőbbek is bevonásra kerülnek.Elkezdődött néhány pszichátriai úr harca a piac újrafelosztásáért.Aki más hangon beszél,az nem az egyedüli betegszervezet ,az szcientológus ,valamint minek szól bele egyáltalán.A PÉF örült,hogy végre talán megindul a párbeszéd,az egyeztetés a PÉF és az MPT között,amelyet az MPT nem csak a PÉF-fel,de sok szakmán belüli csoporttal,így pl. a területi ellátók képviselőivel,továbbá a társszakmákkal,sőt az MPT vezetőségével is feleslegesnek gondolt idáig. Sajnos tévedtünk,mert érvek és tények helyett továbbra is kinyilatkoztatás jutott nekünk,betegeknek.Megmondták,hogy rosszul gondoljuk,szakértőink afféle árulók és azt is,hogy másnak bizony nincs sok köze a lélekgyógyászat jövőjének alakításához,mint a kórházi lobbyt képviselő néhány főorvosnak,igazgatóknak, akik úgy gondolják,minket is,helyettünk is képviselnek.Az MPT-gondolná a kormány jóhiszeműen-a Magyarországon működő pszichiátriával kapcsolatban álló szakembereket és a betegek igazi szakmai érdekeit képviseli,s harcol értük. Nos,erről szó sincs.Az urak önmagukat képviselik és ezzel önmagukat minősítik.A PÉF véleménye kialakításában tényekre támaszkodott.Ilyeneknek sajnos nyomát sem láttuk az MPT kioktató hangú közleményében.A PÉF,az akkori elnök,a Magyar Köztársaság Lovagkeresztjével kitüntetett Gombos Gábor részvételével 2001-ben szakértője és részben megvalósítója volt a TÁRKI vizsgálatának,ahol 200,súlyos mentális problémával élő körében végeztünk közvélemény-kutatást.Ebből kiderült,hogy a betegeknek mintegy 14%-a szeretne kórházi ellátást a jövőben,túlnyomó többségük viszont otthonában,vagy ahhoz közel venne igénybe ambuláns terápiát,közösségi gondozást és rehabilitációs szolgáltatásokat.Ahogyan ezt mindnyájan választanánk.Csak minden 100.menne szociális otthonba azok közül,akik nem ott élnek és az ott élők közül is 5-ből négyen inkább távoznának.A közelmúltban Kalmár Sándor tanulmányában(Psychiatrcia Hungarica, 2010.2.szám) olvastuk,hogy Budapesten van az ellátás a legjobb helyzetben.Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében kevesebb mint tizedannyi beteget gondoznak,mint az egyik egyetemi város régiójában.Van olyan régió,ahol mintegy harmadannyi kórházi ágy van,mint pl. Budapesten.Ma választás előtt áll Magyarország:a betegek óhaja ellenére sárga házakat építenek,vagy az EU és a FIDESZ programoknak,sőt a LEGOP-ban is leírt és a szakmai logika szerint is költséghatékonyabb területi,közösségi ellátásokat tekintik prioritásnak.Olyan ellátásokat,ahová könnyű bemenni,ha bajban vagyunk,Tényőn és Budapesten egyaránt,de kijönni is könnyű!Mi ilyeneket szeretnénk!Aztán ha majd ha Lengyeltótiban,Ózdon egy órányi járásra van szakember, akihez be lehet jutni baj esetén,ha majd védett lakások és rehabilitációs munkahelyek állnak rendelkezésre ott,ahol lakunk,ha majd a meglévő osztályokon és otthonokban biztonságban lesznek a betegtársaink és ennek hiányát nem európai bizottságok dörgölik a kormányzat orra alá,ha nem lesz többé kiskunhalasi ügy és számos legalább ilyen veszélyes és tragikus ügy,ha megoldódott a gyermekpszichiátria helyzete és nem hatvan szakember dolgozik majd az országban,de inkább hazán kívül,ha a 14-18 év közöttieket nem felnőtt osztályokon kell majd fogadni,ha a pszichiátriai betegek az ENSZ Fogyatékosügyi Konvenciójának megfelelően szintén jogosultak lesznek a fogyatékos címre ,hosszan folytathatnánk a sort,akkor egye fene,legyen új Lipót! De ma nem ez a legelső!Viszont a legdrágább.Kalmár Sándor fentebb idézett tanulmányában ugyanúgy radikális változást,belső megújulást, paradigma- és szemléletváltást lát szükségesnek,mint a PÉF és a reformpszichiátria,mely utóbbi már 2008-ban súlyos válságot diagnosztizált a szakmában: A hivatalos szakmai szervezetek minimális hatékonysággal működnek....A vezetés szűk elitje izolálódott,néhány szakemberből áll,akik mellett a jó gyakorlatokat már megvalósított,tehát a válságból való kijutást elősegítő kollégák nem kapnak teret.Így a jó gyakorlatokra alapozott döntéshozás,a széles körű konzultáció helyett(a legtöbbször sikertelen)lobbizás avítt hagyományokra épülő gyakorlata dominál...Vezetők gyakran szűk lobbyérdekek mentén,a szakmai érdekek ellenére hoznak döntéseket. (Forrás:Kéri Szabolcs és munkatársai:Válságelemzés.2008.lefnet.hu,szakértői anyagok.)Csak nem erről van szó 2010-ben is?Különben miért nincs egyeztetés és miért mondják,hogy volt?Miért nem kézenfekvő,hogy a szakápolók,a közösségi pszichiátriai gondozást ellátó szociális szakemberek,a pszichológusok,a járóbeteg-ellátást képviselők,a betegek,a mentálhigiénés szakemberek,a gyermekpszichiáterek,az igazságügyi területen dolgozó orvosok és a betegek egyaránt szövetségesek,fontosak a döntésben,mint ahogy a gyógyulásban is egyformán fontos a szakértelmük és együttműködésük.Egyelőre szakmapolitikai szinten nem látható az az átfogó mentális egészségügyi elgondolás, amely a másodlagos-harmadlagos megelőzésen túl a társadalom egészének mentális állapotának javítását célozná,ahogyan az az Európai Unió és a nyugat-európai országok stratégiai dokumentumaiban világosan le van fektetve.Nem láthatók továbbá a szakmai minőségi garanciák a szakmai dokumentumokban.Átfogó koncepció nélkül csak tűzoltást lehet végezni,amely rövidtávú előnyöket biztosít.Az eddigi szakmai koncepciók nem elég átfogóak és az érintettek többségének érdekét/szükségleteit nem veszik figyelembe.Kérdezzük: kinek az érdekeit veszik figyelembe?Nincs arra bizonyíték,hogy a magyar lélekgyógyászat a Lipót bezárása nyomán került volna válságba.A Lelki Egészség Fóruma több tagja által 2008-ban közzétett,a hivatalos szaksajtóban nem publikált(kicenzúrázott)válságelemzés pontos elemzést ad a válság okairól,köztük a ma is vezető szerepben lévő szakemberek ebbéli felelősségéről is.Ők azok,akik ma tárgyalnak a pszichiátria nevében a kormányzattal.Az alkoholizmus bővülése,a gyógyszeres terápiák szaporodása,hát ezek összefüggése sem igazolható az OPNI bezárásával.Az addiktológiai gondozók leépítésével annál inkább!Sajnos az ellátás már több mint 10 éve pusztul,pszichoterápiákhoz szinte senki nem jut hozzá a pszichiátriai ellátásban,emiatt a gyógyszeres terápiák burjánzanak.A cégek szabadpiacon vannak a magyar pszichiátriában,uralva a továbbképzési rendszert is,amely az orvosokat a biológiai terápiák felé orientálja.Továbbképzés,tudományos előadások helyett gyakran marketing folyik,méghozzá vezető szakemberek és szakmai szervezetek asszisztenciájával. Nem átlátható az ipar és a meghatározó,véleményalkotó szakemberek kapcsolata.A forenzikus osztály mint elmeszülemény sok jogi nehézséggel és szakmai hátránnyal bír,erősen stigmatizál és szinte lehetetlenné teszi majd a rehabilitációt.Ezzel szemben ma sem valósul meg minden osztályon a betegek biztonsága,sőt,a személyzeté sem,ezért ez,és az akut ellátás minőségi fejlesztése a prioritás.Az előző kormányzat idején a kulisszák mögött már új IMEI -ket egyeztettek és a fogyatékkal élő fogvatartottak büntetőpolitikai kezelését nem előzte meg a nyilvánosság előtti egyeztetés.Még a PÉF szakértője,az IMEI Főigazgatója szerint sem ideális forenzikus osztályról beszélni, vele is folyamatos egyeztetésben állunk,de őt sem -mint nemzetközi szaktekintélyt- kérdezte meg senki a széleskörű egyeztetés keretében.A gondozóhálózat nem csak hungarikum,mint Harmatta Doktor szakkollégiumi elnök hangoztatja.A világ számos országában éppen az utóbbi évtizedekben sokat tettek a szakellátás közösségi alapokra helyezéséért.A gondozók a mai ellátórendszer legprogresszívebb elemét képviselik,még így is,hogy háborús ellátást kell nyújtaniuk.Rájuk építhető a közösségi alapú ellátások további fejlesztése,amely az európai és a magyar irányelvek,sőt,a FIDESZ egészségpolitikájának is alapja.Százezer lakosra mindössze két pszichiáter jut,mondja Kurimay Doktor.Vajon hol?Mert Magyarországon tízmillió ember él és hétszáz kiadott praxis működik.Ez sem sok persze és sok a külföldre elvándorló,vagy pályaelhagyó.De ha ez a számítás is pontatlan,az állítások nagy része pontatlan(és akkor legyünk finomak),akkor miért kéne,hogy a kormány higgyen ezeknek?Értjük a lobby aggodalmát, amiért a kormányzat azonnal reagált és meghívta a járóbeteg ellátás reprezentánsát.Úgy tűnik,a mostani kormányzat tárgyal azokkal is,akiket az MPT ki szeretett volna zárni ezekből a tárgyalásokból,és ezt az előző kormányzat alatt részben meg is tudta valósítani.Az az állítás ugyanis,hogy a PÉF szakértőinek módja lett volna beleszólni bármibe is,szemfényvesztés,az anyag beadása után került véletlenül közkézre a dokumentum.Hát Jó Urak,nekünk nem ilyen pszichiátria és nem ilyen pszichiáterek kellenek.Az MPT részéről egy ember ereszkedett le a betegekhez.A leendő elnök,akitől valóban sokat várunk és aki orvosilag mindig a maximumot nyújtotta.Akit a beteg nem hívhat rossz időpontban,mert számára nincs rossz időpont.Meg egy pszichiáter a Szakmai Kollégium vonzásköréből,aki magánbeszélgetésen próbálta barátilag nem hivatalosan a PÉF egyik tagjából kihúzni véleményét, professzori súlya bevetésével,egyébként sikertelenül.Az MPT nem köt velünk együttműködési megállapodást.Az el nem fogadott tervezet szerint nekünk előre egyeztetni kellett volna a médiában közölni szándékozott anyagainkat velük.A PÉF európai szakmai álláspontja:a gyógyítást a betegek közösségeibe vinni és minél több kompetenciát átadni az önsegítő és öngyógyító,épek és sérültek együttműködő köreinek,hogy a betegeink is sikeresek lehessenek és otthon legyenek a saját lakásukban. A közösségi ellátások és védett munkahelyek hiánya miatt a nyílt munkaerőpiacon -a társadalmi előítéletek hatásának eredményeként- a mentálisan sérültek nem tudnak elhelyezkedni,ezen a helyzeten rövidtávon a rehabilitációs járadék intézménye sem változtat,a betegek sorra kérik intézményi elhelyezésüket otthonokba.Időszerű a káros folyamatokat megállítani! Monitorozásunk idején a Vadaskertben elhelyezett gyermekeket úgy fegyelmezték,hogy 1-2 napra felvitték őket az OPNI osztályára.Rideg,nyomasztó OPNI osztályokra nincs szükségünk!A 11 év alatt eddig elkészült tanulmányainkban a PÉF publikálta ajánlásait és javaslatait,a pszichiátriai betegeket érintő kérdésekben megfogalmazta álláspontját.Az ellátórendszer vezetése már alakulásunk évében(alaptalanul)ellenséget látott a PÉF-ben,nem szövetségest,nem partnert,aki segíteni tud a problémák megoldásában. A szövetséges viszonyban a szakma presztízse növekedne,jelenleg sajnos nem ez a szemlélet uralkodik,így ez a presztízs tovább romlik. A PÉF bízik benne,hogy az esedékes kormányzati tárgyalásokon sem maradnak az ajtókon kívül sem a fontos szakmák képviselői,sem maguk a betegek. Abban is,hogy az MPT át tud lépni saját korlátain és konkrét együttműködési szándékot mutat,tényleges vitapartnerként elfogadva a többszázezres betegpopulációt.Nagyon itt az ideje.Ezt előre is megköszönjük.

Kiadó: Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum (PÉF)

2010. július 06.

A betegek nem akarnak új Lipótot!

Budapest, 2010. július 6., kedd (OS) - Nem az ágyak bővítése a lélekgyógyászat megmentésének legfontosabb lépése,főképp nem Budapesten,ahol a betegek visszajelzései alapján megfelelő számú kórházi férőhely mutatkozik.Amellett hogy a Lipót bezárásával kapcsolatban bizony merültek fel aggályok jelenleg nem célszerű monstre építményben és ágyszámnövelésben gondolkodni.A Fórum eddig minden segítséget kérő betegnek megfelelő orvost tudott találni Budapesten és még aznap kórházi ellátás is szervezhető számukra.Sokkal több baj van az ellátás minőségével.Sok kórházban ugyanis még a betegek testi épségét sem tudják garantálni,amint erről a CPT /European Committee for the Prevention of Torture and Inhuman or Degrading Treatment or Punishment is beszámolt.

Előbbre való tehát a meglévő ellátás rendbetétele,a biztonság és méltányosság garantálása minden ellátóhelyen,minden ellátott számára! A PÉF felelősséget és kötelezettséget is vállal a pszichiátriai és szenvedélybeteg ellátottakért,ezért 2010-ben aláírásgyűjtést kezdett a pszichiátriai gondozóhálózat megmentéséért,mivel az előző kormányzat idején ez az ellátás kritikus helyzetbe jutott,akár idén meg is szűnhet.Mo-n ma a lakosság negyede érintett valamilyen szintű lelki megbetegedésben.Többszázezer ember konkrétan beteg. Mintegy ötvenezer ember él szkizofréniával.Nem képzelhető el semmilyen olyan konszenzus,amiből a betegeket kihagyják.Ezt az Európai Unió kifejezetten meg is követeli.A több száz aláírás sem volt elég ahhoz azonban,hogy a szakma vezetői felismerjék,hogy a Semmit rólunk, nélkülünk alapelv szerint be kell vonniuk a betegeket képviselő független fórumot a szakma jövőbeni átalakítását célzó tervek és konszenzusok kialakításába.Mi több,a modern lélekgyógyászat többi szereplőjét,a járóbeteg-ellátásban jártas és jó gyakorlatokat megvalósító pszichiátereket,gyermekpszichiátereket,ápolókat, pszichológusokat,valamint szociális szakembereket is kihagyták mindeddig a közös tervezésből erről tanúskodik a kórházi ellátásban érdekelt -vezető pszichiáterek- által kidolgozott,10 pontban összefoglalt terv,amelyről a kormányzattal tárgyalnak.Ez a Semmit rólunk és nélkülünk elv megtagadása:ettől jön létre a szociális kizárás és kirekesztés,a pszichoszociális fogyaték bebetonozása és az elzárkózás életre hívása a többségi ép társadalom részéről.A pszichiátriai betegek érdekvédelmét országosan,11 éve hitelesen megvalósító,független Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum civil szervezeteket,önsegítő csoportokat és magánszemélyeket tömörítő szövetség.Számtalan esetben tett a mentális problémákkal élők érdekvédelméért, kiszolgáltatottságuk és megbélyegzettségük csökkentéséért,az ellátás civil kontrolljáért és fejlesztéséért.Ott voltunk Kiskunhalason is és utánajártunk a betegek panaszainak.Belülről is ismerjük a sorsalakulást.Ezért tudjuk, hogy az ország területén hadiállapotok vannak a pszichiátriai járóbeteg-ellátás terén és egy somogyi, vagy ózdi beteg ma sokkal rosszabb eséllyel jut hozzá megfelelő segítséghez,mint egy budapesti.Tudjuk, hogy a betegek többsége csak gyógyszeres kezelést kap és a nem elérhető pszichoszociális ellátás gátolja,hogy tartósan megelőzzék a kórházi és más helyre fixen koncentrált intézményes ellátásokat.Azt is tudjuk, hogy a lélekgyógyászat fejlődésének útja világszerte a nagy intézményeket sokszor kiváltó,területi, közösségi-alapú,a családoknak is segítséget nyújtó ellátás,ahol minden beteg számára a lakókörnyezet közelében érhető el a gyógyszeres kezelés mellett a pszichoszociális segítségnyújtás egyaránt.A betegek sikeres és demokratikus ellátást szeretnének,és azt kérik a lelki betegségben nem szenvedő többségtől, hogy ne tegyék be őket újabb sárga házakba.Nem egy beteget ismerünk,aki boldog attól,hogy már nem a Lipótban őrzik ,azóta ugyanis jobb megoldásokat találtak életminőségük javítására.A Lipót,kvázi falanszterként nem testesíti meg a kórházakról alkotott elképzeléseket és a bezárás előtti időszakban már a konkrét összedőlés szélén állt. Reális indokok nem szólnak amellett,hogy ismét az ágyak számának növelése kerüljön előtérbe,de bizonyosan nem szolgálja a betegek érdekeit,ha ismét intézményekben, intézményesítésekben gondolkodunk.Az Országos Pszichiátriai Központ a Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika területén belül működik nekik sem elhelyezési,hanem jogi problémáik vannak,ugyanis gyakorlatilag légüres térben működnek,joguk semmihez nincsen.Pedig volna mit tenniük,pl.a magukról megfeledkező szakemberek ellenőrzésében.Ezért hasznos lehet egy országos központot létrehozni,valódi jogkörökkel,valódi felelősséggel,a jelenleginél nagyobb és szélesebb szakmai körből álló szakemberek bevonásával sőt -horribile dictu-a betegek állandó képviseletével.Ehhez azonban nem kell új Lipót, sem új falanszter.Megfelelő elhelyezés,ahol a szakma kellő méltósággal dolgozhat,de ahová ágyak egyáltalán nem szükségesek,nem lenne rossz a betegeknek sem. Most azonban a járóbeteg ellátást kell megmenteni.A szakma vezetőinek pedig-mielőtt az új kormányra zúdítanák összes korábbi problémáikat-előzetesen egyeztetniük kellene mindazon szakemberekkel,akiket eddig minden tárgyalásból kihagytak,ahogy minket is,a betegeket,akik miatt léteznek, akikből élnek.A szakmai elit is többrétű, vannak reformerek,akik a betegekkel mindig jól megtalálták a hangot és mára már a Magyar Pszichiátriai Társaságon belül is,de erős kisebbségben.A kórházak építése és a fekvőbeteg ellátás növelése sem a betegek valódi helyzetével, sem az igazi költséghatékonysággal nincs összhangban. A főorvosi és igazgatói helyek persze mindig kívánatosak lesznek.De az új kormányt nem szükséges a kompetens szakemberek és a betegek megkérdezése nélkül olyan kiadásokba hajszolni, amelyekre évek múltán ugyanezek a szakemberek fogják mondani,hogy nem kellettek volna...

További információ: Radó Iván, a Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum elnöke Tel.:06-30-5618816, dr. Harangozó Judit, a Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum szakértője Tel.:06-20-8250178, dr. Silling Tibor,a Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum szakértője.

Kiadó: Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum (PÉF)

2010. május 06.

A mundérral védett mundér, avagy kiskunhalasi tüntetés a média és az igazság ellen

Budapest, 2010. május 6., csütörtök (OS) - Tüntetést tart a kiskunhalasi Pszichiátriai és Fogyatékos Betegek Otthona holnap, a kiadott sajtóanyag szerint azért, mert "a médiában megjelent, intézetünket munkánkat, és munkatársainkat érintő hírek valóságtartalmát, a hírszolgáltató hitelességét, nem vizsgálta a közzétevő".

Szövetségünk enyhe megütközéssel veszi tudomásul,hogy az intézmény-nyilvánvalóan fenntartója és a Szociális és Munkaügyi Minisztérium egyetértésével- tüntetést szervezett,ahol a média "helytelen eljárását fogják kifogásolni". Amint az széles körben ismert,az Otthonban történt visszaélésekre és bűncselekményekre eredményes rendőrségi és ügyészségi vizsgálat derített fényt,ennek következtében eljárás indult több ápoló ellen is.Ehhez mérten a Minisztérium és az Otthon vizsgálatai idejekorán megállapították,hogy visszaélés márpedig nem történt.A rendőrség és az ügyészség példás eljárással mégis talált bizonyítékokat és az érintett ápolók legalábbis jelenleg nem folytathatják korábbi ténykedésüket az intézményben.De úgy látszik "nagyot hibáztak". Elfelejtették kikérni az intézmény vezetőjének előzetes véleményét és engedélyét és a média is "vétett",amiért nem vizsgálta nyomozati eszközökkel a nyilatkozók mindegyikének szavahihetőségét.Hogy sem a hatóságoknak, sem a médiának ez nem feladata,attól most tekintsünk el,ez nem zavarja az igazgatónőt.Érdekes kérdés ugyanakkor,hogyan maradhatott a helyén az az igazgató,akinek intézményében betegeket verhettek és egyéb-pl.szexuális-visszaéléseket is folytattak.Megjegyezzük: a nyomozás még le sem zárult.Heccampány kezdődött azonban az interneten és más módokon is azok ellen,akik ezt a szörnyűséget feltárták.A tüntetés egyik hatása az lehet,hogy az Otthon korábbi és jelenlegi alkalmazottja jól megijedjen, amiért nem akarta mindenáron a védhetetlen mundért védeni.A mundér védelme egyébként nem tüntetéssel,hanem jó és helyes ellátással és az ilyen esetek elítélésével biztosítható.Ez a tüntetés arról szól, hogy az Intézmény a média és a hatóságok "ráncba szedésének" szükségét hangsúlyozza és alkalmas lehet a becsületes és egyébként kitüntetésre méltó két ápolónő megfélemlítésére.Szövetségünk az írott és elektronikus médiában számtalanszor nyilatkozott az ügyről,de sokan mások is. Minden hírforrás bármiféle beállítottságra tekintet nélkül egyaránt igyekezett objektív képet adni a történtekről és a más véleményeknek is teret adott. Emiatt aztán nem tudjuk érteni-legalábbis azt reméljük,hogy rosszul értjük-a mostani kiskunhalasi üzenetet.Hab a tortán, hogy a szervező által kiküldött anyagban ez szerepel:’Felkérek mindenkit, hogy:Az egységes nyilatkozatok érdekében a sajtó képviselőit hozzám irányítsák, ill. csak a fenti tárgyban nyilatkozzon."Ez a mondat ugye nemcsak minket emlékeztet más időkre? A továbbiakban is messzemenően kiállunk minden szakmáját, hivatását szerető ellátó mellett,valamint a két ápolónő mellett,a média elfogulatlan tájékoztatása mellett,az eljáró hatóságok mellett.Ettől persze felvonulni még lehet.

Kiadó: Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum (PÉF)

2010. április 13.

Az ügyész, akit nem lehet félrevezetni,avagy határozott lépés a könyörtelenség ellen Kiskunhalason

Budapest, 2010. április 13., kedd (OS) - Ma őrizetbe vette a Kiskunhalasi Városi Ügyészség a Kiskunhalasi Pszichiátriai és Fogyatékos Betegek Otthona két ápolóját és javasolta előzetes letartóztatásukat

Szövetségünkhöz panasszal fordult az intézmény egy korábbi és egy jelenlegi alkalmazottja, mert az általuk tapasztalt szexuális és egyéb jellegű cselekmények mellett nem tudtak elmenni. Az eltelt hónapok alatt a két ápolónő jogi védelmét -szükség esetére- elvállaltuk. A rendőrséggel és az ügyészséggel együttműködve szakértői véleményt közöltünk a betegotthoni eljárásokkal kapcsolatban. Az ügyészség vezetője dr. Téglás Péter hosszú és alapos vizsgálatot folytatott le és a megfelelő pillanatban lépett. Mialatt az alapos gyanú alapján folytatott eljárás zajlott, Szövetségünket raportra hívta a Szociális és Munkaügyi Minisztériumba dr. Kovárik Erzsébet aki közölte, fontos a megfelelő hangütés a sajtóval, hiszen pl. Kiskunhalason nem történt semmi . Erről a Cezúra a cenzúráról szóló röpiratunk számol be honlapunkon (pef.hu/dokumentumok menüpont alatt). De a minisztériumi apparátus itt nem állt meg: Bódy Éva mb. osztályvezető E-mailek tömegében követelte, hogy vonjuk vissza véleményünket és a megjelent írást. Külön érdekesség, hogy az illető hölgy szoros -részben pénzügyi- kapcsolatokat ápol egy alapítvánnyal, amely -fennállásunk óta második ízben- elutasította a betegek érdekében végzett monitorozást az intézményében. Mindenki előtt legyen világos: az igazságszolgáltatás ebben az esetben hatékonyan megmutatta, a legkiszolgáltatottabb betegcsoportot sem lehet büntetlenül bántalmazni, megalázni, helyzetükkel visszaélni. A kérdéses intézményben jelenleg is több olyan elkülönítő szoba működik, amely indokolatlan és szabálytalan. Látogatásunkat az intézmény vezetője nem gátolta, ám azt közölte velünk, hogy az intézményben visszaélés nem történt. Az Országos Pszichiátriai Központ igazgatója azt mondta, ha történt visszaélés, akkor azt a legnagyobb mértékben el kell ítélni. A panaszosok időközben további tanút találtak és a mi helyszíni vizsgálatunk is azt állapította meg, hogy az intézményben nincs minden rendben. Az otthon pszichiáter főorvosnője és az igazgató kifejezetten cáfolta, hogy valaha is történhetett volna bármely visszaélés, ami minimum felveti a bűnpártolás gyanúját, mivel mindkettőjüket tájékoztatták a feljelentők. A jó érzésű és szakmailag felkészült dolgozók és elsősorban az ápoltak nevében azt tudjuk üzeni, hogy a mundér mindenáron való védelme és a legaljasabb visszaélések kora lejárt. Magyarország aláírta a fogyatékosok jogairól szóló ENSZ Konvenciót... Van PÉF és van dr. Téglás Péter. Van még igazság Magyarországon és lesz is. Szövetségünk jelzéseket kap arról, hogy milyen az ellátás helyzete Magyarországon. Ebben a körben együttműködik az EU megfelelő bizottságával. Jelentésünkben a visszásságok mellett az ügyészség messzemenő együttműködését kiemeljük.

Köszönjük továbbá a médiának az üggyel kapcsolatos osztatlan figyelmét.

Kiadó: Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum (PÉF)

2010. február 25.

Budapest, 2010. február 25., csütörtök (OS) - Szövetségünk egyetértéssel fogadja a Pécsi Ítélőtábla döntését, mert a közelmúltban hozott ítéletében kimondta, hogy nem feltételezhető, hogy egy bizonyos kényszergyógykezelt újabb bűncselekményt kövessen el.

Tavaly nyáron a fiatalember alvajárás közben megszúrta sógorát. A szakértők kimondták - ki merték mondani -, hogy az elkövető cselekményét alvajárásból származó tudatzavarban követte el. Az első fokon eljáró bíróság a fiatalembert az IMEI-be küldte kényszergyógykezelésre. AZ IMEI kollektívája, a szakértők és a bíróság bölcs döntéseinek láncolata következményeképpen a fiatalember szabadlábra kerülhetett. Ez a döntés példaértékű és szakít azzal a hagyománnyal, hogy az IMEI sok ember számára tartós vagy örökös állomás, amely státuszt a bíróságok általában nem vagy csak nagy sokára szüntetnek meg, feltéve, hogy egyáltalán sor kerül érdemi felülvizsgálatra. Fentiek szerint az IMEI, a szakértők és az Ítélőtábla tevékenységét egyaránt korrektnek és precedens értékűnek tartjuk.

Ugyanakkor csak javasolni tudjuk, hogy a fiatalember forduljon rendszeresen szakemberhez, hogy ezt az állapotát kontroll alatt lehessen tartani, a kockázatot a minimálisra csökkentve. Bár a vélemények eltérnek az alvajárás gyógyíthatóságáról, a stresszorok csökkentése és a bizalmon alapuló pszichés vezetés mindenki biztonságát, egészségét egyaránt szolgálhatja.

Korábban egy ilyen problémát elsősorban akár élethosszig tartó kezeléssel oldottak volna meg, amely kezelés nem hozott volna eredményt, de növelte volna az IMEI zsúfoltságát, erősítette volna a stigmát és tönkretett volna egy életet.

Amikor sok kritika éri az igazságszolgáltatást, úgy érezzük, a jó példa mellett több mint bűn, hiba lenne elmenni.

Kiadó: Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum (PÉF)

2010. január 26.

Kiskunhalas: vissza 200 évvel a magyar pszichiátriai betegek ellátásában. Mondjátok emberek: ez már Európa?

Budapest, 2010. január 26., kedd (OS) - Európában, Magyarországon, Kiskunhalason 2010-ben a pszichiátriai betegek Bács-Kiskun Megyei Önkormányzata Pszichiátriai és Fogyatékos Betegek Otthonában életre kelt a legrosszabb álom: a betegeket megalázzák és kihasználják, az igazgató kivár, a nyilatkozó ügyésznek prekoncepciója van.

Az intézményben mértékadó források szerint vertek, megaláztak,illetve szexuális játékokra kényszerítettek ápoltakat. Az igazgatónak jelezték a problémát,de változás nem történt. A betegek egymás közötti orális együttlétét a személyzet mutatta be kollégáinak. Előfordult, hogy egy beteget annyira megvertek, hogy maga az elkövető nyilatkozott,hogy egész éjjel imádkozott, nehogy meghaljon, mert baj lesz . A betegeket olyan cselekményekre vették rá,amely a személyzet egy részének szórakozási igényét volt hivatva biztosítani. Elhangzott az is, hogy mindez az intézmény zárt osztályán történt, ami szakmai képtelenség, mivel ilyen részleg pszichiátriai betegotthonban nem létezhet. Az ügyről nyilatkozó ügyész szerint a bizonyítás nem lesz könnyű, mert itt súlyosan személyiségtorzult emberekről van szó . Nem kételkedünk abban, hogy e kijelentésben nincs rossz szándék, de az az ember, akiben, mint a törvényesség jelképében bízunk, nem mehet neki az eljárásnak prekoncepcióval, melynek meglétéről tanúbizonyságot tett. Magyarról magyarra lefordítva lényegében azt mondta, hogy ott minden kezelt annyira hülye ,hogy egy szavukat sem lehet eleve elhinni. Sőt,előre tudja az ügyész,hogy a bizonyítás nehézkes lesz. Ezek után követeljük, hogy az ügyész ne vehessen részt az eljárásban. A pszichiátriai betegek bántalmazása, a méltánytalan bánásmód, a betegek törvényben előírt döntési szabadsága tiszteletének elmaradása, a felesleges és gyakran káros intézményes kontroll néhány pszichiátriai betegeket kezelő és gondozó egészségügyi és szociális intézményben mindennapos gyakorlat. A kiszolgáltatott betegek gyakran nem mernek panaszt tenni:félnek az intézményben dolgozók retorzióitól. Az ilyen gyakorlat kontrollja nem valósul meg megfelelő színvonalon: a bírói szemlézés gyakorlata formális, a betegek zárt osztályokon fogva tarthatók ügyvédi védelem nélkül, a civil kontroll minimálisan valósul meg, van olyan intézmény, ahová a betegek érdekeit is képviselő civileket nem engedik be. A szociális otthoni ellátásból a gondnokolt betegeknek nincs visszaút, sokszor megvalósul a lakóhelytől távol történő elhelyezés, egyfajta deportálás. A modern pszichiátria GYÓGYÍTÁSRA vállalkozik,olyan betegeknél, akik kérik a kezelést. Egyes súlyosabb állapotoknál átmenetileg indokolt lehet a beteg akarata elleni gyógykezelés,de ennek szabályozása nem megfelelő, visszaélésekre adhat okot. A nagy intézményekben a betegek agressziójához hozzájárulhat az embertelen bánásmód. A modern pszichiátria emberséges eszközökkel biztosítja a védelmet, tudatos az intézményes hatásokkal kapcsolatban, súlyt helyez a szakemberek attitűdjére, kommunikációjára, a minőségellenőrzésre. A modern demokratikus jogrendszer pedig súlyt helyez a kiszolgáltatottak védelmére.

Kiadó: Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum (PÉF)

2010. január 21.

Pszichiátriai betegek ellátása vagy magukra hagyása a nagyobb érdek?

Budapest, 2010. január 20., szerda (OS) - Ismét jelentősen csökkentek a pszichiátriai betegséggel élők orvoshoz fordulási esélyei. A Kormányzat tavaly decemberben (291/2009. (XII. 18.) Korm. sz. rendelet ) ismét jelentősen csökkentette a pszichiátriai betegek kb. 2/3-át ellátó pszichiátriai gondozók finanszírozását. Az elvonás évek óta folyamatosan tart,ami az ellehetetlenülés felé sodorja a szolgáltatókat. A mostani elvonás az ellátás további szűkítéséhez, az előjegyzési idők hosszabbodásához, az ellátatlan betegek számának növekedéséhez vezet.

A PÉF a közelmúltban nagy érdeklődés övezte aláírásgyűjtésbe kezdett a járóbeteg ellátás megmentéséért. E hónap végén az aláírásokat átadjuk az Egészségügyi Minisztériumnak. Mindezek ellenére -és a kifejezett lakossági és médiaérdeklődést is figyelmen kívül- hagyva újabb rendelkezés született, amelynek világos és rövidtávú eredménye a rendszer ellehetetlenülése lehet. Mindeközben napi hírek szólnak pszichiátriai betegek által elkövetett bűncselekményekről. A kórházi ellátás és a döcögő, de döntően szociális elemeket tartalmazó közösségi ellátás nem pótolhatja a járóbeteg ellátást.
Most jelezzük, még idejében, hogy hatalmas társadalmi veszélyt jelent, ha ellátatlan pszichiátriai betegek sora alakul ki. Külön is érdekes, hogy a pszichiátriai szakma vezetése a problémát egyáltalán nem érzékeli, illetve ennek jelét nem adja.
Az az ország, amely a lelki betegségekkel nem foglalkozik,nem hiteles és a veszélyeztetett populáció nagyságrendekkel nagyobb, mint a naponta rémként bemutatott H1N vírus.

Radó Iván elnök, dr. Silling Tibor járóbeteg ellátási szakértő-Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum

Kiadó: Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum (PÉF)

2009. december 01.

A Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum sajtóközleménye a pécsi egyetemi lövöldözésről

Szövetségünk megütközéssel vette tudomásul a médiában megjelent híreket, melyek részben stigmatizálók, részben a lényegi problémára nem mutatnak rá. A PÉF megrendüléssel értesült az eseményről és ezúton is részvétét fejezi ki az áldozat hozzátartozóinak és a sérülteknek jobbulást kíván.

A sajtó -mint általában ilyen esetekben azonnal- pszichiátriai érintettséget "diagnosztizált". Ezen az alapon minden gyilkos pszichiátriai eset? Nyilván nem. Embereket mindig ölnek, többségükben "egészséges" emberek. Jóval elővigyázatosabbnak kellene lenni az ilyen elhamarkodott feltételezésekkel, mivel egyértelmű adat, hogy a lelki betegek kriminalitása jóval kisebb, mint a nem stigmatizált populációé. Veszélyesnek gondoljuk, hogy ma Magyarországon az élet elleni cselekmények esetében először cigány, aztán pszichiátriai beteg elkövetőt kiáltanak.

De a szerencsétlen gyógyszerészhallgató mellett ki még az áldozat?

Ha valóban lelkibeteg az elkövető, miért nem kísérte őt gondoskodó figyelem?

Hová fordulhat ma valaki, ha úgy érzi, sürgős segítségre van szüksége? Miért kell idáig eljutni? Hol és kinek van felelőssége? Ha elfogadjuk a betegség tényét, akkor az elkövetőnek nincs abban vétke, hogy a társadalomban senki nem érezte, hogy beszélni kéne vele a problémáiról. A rövid távon ledöntésre váró járóbeteg ellátás esetleg segíthetett volna. Most pszichológusok sora áll rendelkezésre, eddig hol voltak? Mennyire figyel oda a társadalom és a szakma egy nehéz helyzetben lévő emberre, aki ennek jelét adja?

Mit tett a pszichiáter, hogy megelőzze a bajt?

Akkor délelőtt hová fordulhatott volna azonnal a "beteg"? Lehet, hogy nem ért rá a problémája a következő előjegyzett időpontig? Gondolt-e az orvos arra, hogy adott esetben az antidepresszáns szer is kiválthat extrém viselkedést? Egyébként agydaganat bevezető tünete is lehetett volna. Miért "vegzálták" társai a beteget? Ma már elértük, hogy a társadalom sokféle fogyatékosságra nyitott. A lelki betegségre nem? Pedig az bárkinek lehet. A nyilatkozatok egy része látens szkizofréniáról szól, ami nem létezik. A média arccal mutatta az elkövetőt, holott egészséges bűnözőket felismerhetetlenné tesznek. A lelki beteg személyiségi jogai nem léteznek? Mennyire figyelt oda a pedagógia, mennyire a családi háttér?

Úgy ítéljük meg, hogy démonizálás és stigmatizálás helyett a megelőzés, a jól működő társadalmi odafigyelés, a kellő időben elérhető és a legjobb gyakorlatot felmutatni tudó pszichiátriai gondozás lehet a megoldás. A kirekesztés, a detektoros kapuk csak rontanának a helyzeten. Ebben a sajnálatos esetben vétkes a társadalom, a szakma és az a hozzáállás is, amivel mindent hajlamosak az emberek rendészeti kérdésként kezelni. De nincs tízmillió rendőr. Talán jobb is így. Csak remélni tudjuk, hogy ez volt az utolsó ilyen eset.

Kiadó: Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum (PÉF)

2009. október 23.

A PÉF aláírásgyűjtést szervez (legalsó menüpont), mely az MTI hírei között is megjelent.

Kiadó: Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum (PÉF)

2009. október 08.

A Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum sajtóközleménye, amelyet a Lelki Egészség Világnapja alkalmából juttatott el a médiának

Mottó: A test fájdalmánál a lélek gyötrelmei a legkínzóbbak

Bent a bárány, kint a farkas?

A "Lelki Egészség Világnapja", ezzel a hangzatos címmel rendezik a honi pszichiátria jeles és jegyzett szervezetei a Lelki Egészség Világnapja alkalmából szervezett programot október 9-én a Vöröskereszt Arany János utcai székházában.

A rendezvény védnökei a teljesség igénye nélkül Székely Tamás egészségügyi miniszter, Habsburg György, a Magyar Vöröskereszt elnöke, de előadást tart dr. Medgyaszai Melinda egészségügyi szakállamtitkár is. A meghívót is többek között jegyző Magyar Pszichiátriai Társaság "leendő" (!) elnöke, Dr. Kurimay Tamás magára vállalta az esemény üléselnöki tisztjét is.

Rang rejtve vagy hang rejtve?

Az ülés hamarosan kézzel és józan ésszel is fogható eredményeit senki nem vitatja, mi sem tesszük. Egy cseppnyit visszatekintve azonban kénytelenek vagyunk szóvá tenni néhány apróságot. Tán a véletlenek összjátéka, tán a honi szervezetlenség egekbe szökő mutatója lehetett az oka annak, hogy a Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum nevű szervezet,-mely 1999 óta működik, s nevéhez fűződik a hálós ágyak rendeleti megtiltásának kezdeményezése is- csak partizán ösvényeken keresztül juthatott a "Paradicsomba szóló" belépőhöz. Mindez pedig történt úgy másfél hete, így a legnagyobb igyekezettel sem lehetett volna érdemben összeállítani egy "ütős", s a kiszolgáltatott betegek érdekeit szolgáló megszólalást.

Igaz, a meghívó tartalmazott egy kitételt, mely lehetővé tette az előzetes jelentkezést, akár személyesen, akár telefonon, emailen, egyet azonban nem: a jelentkezés határidejét, s a meghívó dátumát. Bagatell, tudjuk ezt be ismét a sors szorgos keze közbenjárásának.

A Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum azonban nem hagyja annyiban a történteket. Hosszas felszólalásokban lehetne ecsetelni a számtalan sebből vérző egészségügy állapotát, s joggal kiáltanak segítségért azok a betegek, akik nem a magánkórházak, klinikák kivételezett páciensei. Mindnyájan az esztelen és értelmetlen egészségügyi rendelkezések, az egyszerre jelenlévő hiány és pazarlás áldozatai. Talán mégsem túlzás azt állítani, a lelki-pszichiátriai betegek a legkiszolgáltatottabbak, éppen betegségük mivoltából eredően. A Fórum azonban az éppen betegségükből adódóan leginkább kiszolgáltatott réteget, az emberi jogaikban nem egyszer megsértett, attól megfosztott, a pszichiátriai, lelki betegségben szenvedőket igyekszik segíteni, melynek egyik, ha nem a legfontosabb eleme a hagyományos paternalista orvoslás felszámolása, a különböző szakmai és civil szervezetek együttműködése.

Mindezek érdekében a Fórum az alábbi felhívással fordul az ügyért tenni képes és tudó állampolgárokhoz.

A média hatalom, tudatot formál, tömegeket képes mozgósítani. Ezért kérjük a média munkatársait, hogy, -ezernyi más kínunk ellenére- figyeljenek oda, emeljék fel hangjukat a homlokukon a "bolond" feliratot viselők, a társadalmi megbélyegzéstől , a munkából való kirekesztéstől szenvedők emberhez méltó életének érdekében. A betegek épp stigmájuknak leplezése miatt, a kórházi kiszolgáltatottságtól félve nehezen vállalják arcukat, de egy aláírásgyűjtéssel megerősített megmozdulással talán tehetnek érdekeik védelmében.

Nagy Adrienn

A Pszichiátria Érdekvédelmi Fórum ezúton is tiltakozik a a Lelki Egészség Világnapjának apropóján a magyar lélekgyógyászat lerombolása ellen! Nem állapot, hogy Magyarországon hadipszichiátriai helyzet alakult ki.

Nem állapot, hogy a gyógyító személyzet jelentős része állást változtat vagy külföldön próbál szerencsét.

Nem állapot, hogy az ENSZ Fogyatékosügyi Konvenciója ellentétben áll egy magyar törvénnyel, ami az esélyegyenlőségről szól. Tény, hogy megindult egyeztetés a szakma és az érdekképviselet között, de ez még csak a kezdet. A szakma, a reformpszichiátria, a civilek/betegek összefogására és kormányzati segítségre van sürgős szükség.

A Lelki Egészség Világnapján felhívjuk állampolgártársaink figyelmét arra is, hogy nem vagyunk mások. Amennyiben mások vagyunk, annyiban vagyunk mégis mi is ugyanolyan jogú lakói ennek az országnak, tagjai ennek a társadalomnak.

Radó Iván PÉF elnök

Kiadó: Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum (PÉF)

2004. július 12.

Sajtóközlemény
A hálóságyakat betiltották Magyarországon

A Pszichiátria érdekvédelmi Fórum (PéF) és az Központ a Mentális Sérültek Jogaiért Alapítvány (MDAC) üdvözli a most kihírdetett miniszteri rendeletet a hálóságyak pszichiátriai és szociális intézetekben való alkalmazásának betiltásáról.
A hálóságyak, melyek olyan ráccsal körülvett kórházi ágyak, amelyek korlátozzák az egyén mozgását, jelenleg is léteznek a magyar pszichiátriai gyakorlatban. A hazai Kormány több éves nyomásnak engedve végül olyan lépésre szánta el magát, melynek célja ezen embertelen gyakorlat felszámolása.
2004.VII.6.-án az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Miniszter, Kökény Mihály elfogadta azt a kötelező erővel bíró miniszteri rendeletet, mely alapján jogellenessé vált a hálóságyak használata.
érdemes azonban megjegyezni, hogy a korábbi ígéretek szerint erre 2003 végén kellett volna sort keríteni.
Gombos Gábor, a PéF elnöke hangsúlyozta: "örömmel vesszük, hogy a hálóságyak ezzel a történelem süllyesztőládájába kerülnek. Ugyanakkor nem került szabályozásra az egyik legsúlyosabb kérdés, azaz a pszichiátriai intézetek dolgozóinak megfelelő felkészítése a veszélyeztető magatartás megelőzésére és a korlátozó eszközök biztonságos alkalmazására, melyeket az Európa Tanács Kínzás Elleni Bizottsága (CPT) alapkövetelményként fogalmazott meg. Nem kétséges, hogy ez közvetlen veszélyt jelent a betegek és a személyzet testi épségére".

Az MDAC jogi igazgatója, Oliver Lewis kiemelte: "Miután nem sikerült elérni a rendelet végrehajtásának ellenőrzését, kérjük a magyar Kormányt, hogy tegye lehetővé a civil szervezetek szabad belépését az érintett intézményekbe az emberi jogok védelme érdekében. Ennek hiányában félő, hogy nem lesz lehetőség a jogsértések felderítésére, és a szakmai személyzet tovább folytatja a bevett gyakorlatot, büntetlenül."

John Bowis, az Európai Parlament brit képviselője az európai helyzetet vizsgálva hozzátette:
"Magyarország intézkedése a hálóságyak eltörlése érdekében figyelemre méltó Európában, és követendő példa Csehország, Szlovákia és Szlovénia számára. Az a fajta eljárás, melynek során a magyar miniszter a civil és a szakmai szervezetek bevonásával készítette elő a jogszabályt, ugyancsak mintaként szolgálhat." A rendelet leszögezi, hogy a korlátozó intézkedések nem akadályozhatják meg a pszichiátriai beteget az ellátás jogszerű visszautasításában, így különösen orvostudományi kutatásban, klinikai vizsgálatban való részvétel elutasításában. A rendelet további pozitívuma, hogy a tartósan, illetve rendszeresen hálós ágyat alkalmazó intézmények esetén a használat végleges beszüntetésének határideje 2005. január 1-je. Ez mérföldkőnek számít azon betegek számára, akik több éven át éltek hálóságyban.

Számukra elsőbbséget élveznek a rendelet végrehajtása során azon intézkedések, melyek rehabilitációjukat szolgálják.
MDAC és PéF aggályát fejezi ki a rendelet néhány pontjában. Az alábbiakban felsorolt problémák bár a jogszabály előkészítése során napirenden voltak, a rendeletben azonban nem kerültek szabályozásra:
• A Minisztérium tartózkodása attól, hogy az egészségügyi személyzet megfelelő felkészítéséről gondoskodjon, megkérdőjelezi az emberi jogok iránti elkötelezettségét.
• A rendelet nem szól az egyes korlátozó intézkedések maximális időtartamáról, így azokat az alkalmazó intézmények belső eljárásrendjébe utalja, hatékony védelem nélkül hagyva a betegeket.
• A CPT irányelveivel ellentétben nem biztosítja a fizikai korlátozással és elzárással kapcsolatos statisztikai adatok központi gyűjtését és nyilvánosságra hozatalát, lehetetlenné téve ezzel a korlátózó intézkedések használati gyakoriságának ellenőrizhetőségét.
• A rendelet nem ír elő semmilyen, a végrehajtást vagy általában az emberi jogok érvényesülését ellenőrző mechanizmust. Ennek hiányában lehetetlen nyomon követni a rendelet gyakorlati megvalósulását. A kevés számú betegjogi képviselő bevonása önmagában ezt a problémát képtelen megoldani.
• A „tartósan veszélyeztető” magatartást tanusító betegeknek az intézet területén történő mozgáskorlátozását mindössze hetente egyszer írja elő felülvizsgálni.
• A PéF és az MDAC nem tartja szerencsésnek, hogy a rendelet a potenciálisan veszélyeztető magatartást tanusító betegekkel szemben alkalmazható pszichés megnyugtatást a korlátozó intézkedések közé sorolja .
• Mivel a rendelet kompetenciája csak az intézetben történő korlátozásokra terjed ki, az intézetbe szállítás során a mentők, rendőrök más-más jogszabályok alapján alkalmaznak olykor embertelen és megalázó korlátozó intézkedéseket. Ezek egységes jogi szabályozása a közeljövőben elkerülhetetlen.

Megjegyzés a szerkesztőknek:

A hálóságy rácsokkal ellátott ágy abból a célból, hogy az abba fektetett személy ne tudjon kijönni.
Gyakran tesznek különbséget a hálóval és a fémmel felszerelt ágyak között, mely utóbbinak a kerete és a rácsozata is fémből készült. Mivel a kettő között nincs funkcióbeli eltérés, az MDAC mindkettőre a hálóságy megjelölést használja. A kutatások feltárták, hogy a hálóságyakat Ausztriában készítik.

Mind az Európai Unió, mind az Európa Tanács és az ENSZ helyteleníti a hálóságyak használatát:
Az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának végrehajtásával kapcsolatban Szlovákia esetén 2003 augusztásában kiemelte, hogy a hálóságyak használatát haladéktalanul meg kell szüntetni.
Az Európa Parlamentben 2003. december 17-én Günther Verheugen, az EU Bővítési Biztosa John Bowis kérdésére adott válaszában hangsúlyozta: „Véleményem szerint olyan jelenséggel foglalkozunk, amely bepillantást enged a pszichiátria néha tragikus történetébe, és amelynek sokkolóan kellene hatnia ránk. Azt hiszem, mindannyian egyetértünk, hogy ilyen módszereknek nincs helye a modern pszichiátriában. Ezen okból a Bizottság mindent el fog követni hatáskörén belül az ügy kivizsgálása érdekében, és mindaddig nem nyugszunk, amíg az utolsó hálóságy is el nem tűnik ezekből az országokból.”
Az Európa Parlament a 2002-es évi „Emberi jogok a világban” elnevezésű éves jelentésében kiemelte, hogy „...különösen aggódik a hálóságyak további használatáért... számos kelet- európai országban.” A jelentés felhívta az egyes államokat „ezen megalázó és embertelen gyakorlatnak a késedelem nélküli megszüntetésére.” (EU dokumentáció 2002/2011(INI)).

Az Európa Tanács Kínzás Elleni Bizottsága közvetlenül felszólította azon országokat, melyekben a hálóságyak még megtalálhatóak, hogy haladéktalanul vonják ki azokat a gyakorlatból. A Bizottság 2000-ben Szlovákiában végzett vizsgálatait követően a küldöttség jelentése szerint „a (meglátogatott szociális otthonok) hálóságyban elhelyezett lakói egy részének helyzete egyszerűen gyalázatos.” A jelentés felszólította Szlovákiát a hálóságyak használatának azonnali megszüntetésére.
A Mentális Sérültek Jogaiért Alapítvány (MDAC) egy nemzetközi civil szervezet, amely a pszichés problémával és értelmi sérültséggel élõ emberek jogait terjeszti és védi Közép- és Kelet-Európában és Belsõ-ázsiában. Az MDAC mûködésének elsõdleges célja, hogy javítsa a mentálisan sérült emberek életminõségét bírósági perek, kutatások és nemzetközi jogi képviselet útján. Az MDAC az Európai Tanácsban résztvevõ státusszal rendelkezik és együttmûködõ szervezete a Nemzetközi Helsinki Szövetség az emberi jogokért elnevezésû szervezetnek. További információk az MDAC honlapján találhatóak.
2003 júniusában az MDAC közreadott egy jelentést “Hálóságyak: Embertelen és lealacsonyító bánásmód négy Európai Unióhoz csatlakozó országban” címmel a hálóságyak pszichiátriai intézetekben és szociális otthonokban való alkalmazásáról Csehországban, Szlovákiában, Magyarországon és Szlovéniában.
A Pszichiátriai érdekvédelmi Fórum (PéF) www.pef.fw.hu magyarországi pszichiátriai önsegítő szervezetek és reformszakmai alapítványok szövetsége. Célja az emberi jogok monitorozása és előmozdítása a magyar elmeegészségüggyben. A PéF döntéshozó testületeiben többségben vannak azon aktivisták, akik maguk is felhasználói (voltak) az ellátórendszernek.

2001 szeptemberében a PéF jelentést készített az emberi jogok érvényesüléséről 52, magyar mentális betegek elhelyezésére szolgáló „szociális otthonban”. A kutatás során azidőtájt 20 hálóságyat találtak a szociális otthonokban és (az áNTSZ hivatalos adatai szerint) 100-at a kórházakban.

Kiadó: Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum (PÉF)

2004. július 10.

A Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum álláspontja a "Hálóságy"-rendeletről

ÁLLÁSPONT

A Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum (PÉF) álláspontja a 60/2004 (VII. 6.) EszCsM rendeletéről a pszichiátriai betegek intézeti felvételének és az ellátásuk során alkalmazható korlátozó intézkedések szabályairól.

A PÉF üdvözli a pszichiátriai betegekkel szemben alkalmazható korlátozó intézkedések jogi szabályozásának megszületését. Álláspontunk szerint egy - legtöbb pontjában a nemzetközi emberi jogi és szakmai sztenderdeknek megfelelő szabályozás jött létre.

A PÉF külön kiemeli a rendelet alábbi pozitívumait:

• A rendelet megszületését több körben folytatott civil és szakmai egyeztetés előzte meg.
• A tényleges korlátozó intézkedések lehetőség szerinti megelőzését célozza.
• Tiltja a hálóságyak és más embertelen és megalázó korlátozó eszközök alkalmazását.
• Kiemeli, hogy a korlátozó intézkedés nem akadályozhatja a beteg jogát ellátás visszautasítására, különösen az orvostudományi kutatásban illetve gyógyszerkipróbálásban való részvétel visszautasítását.
• A szociális intézményekben "életvitelszerűen" alkalmazott hálóságyak kivonására ésszerű adaptációs időt ad, megelőzve az ellátottak épségét veszélyeztető pánik helyzeteket.
• 18 év alatti és terhes személyekre a testi kényszerítés, rögzítés, lekötözés és elkülönítés orvosi felülvizsgálatának gyakoriságára a felnőttekénél szigorúbb (2 óránkénti) követelményt szab meg.

Ugyanakkor a PÉF aggályát fejezi ki a következőkkel kapcsolatban:

• A rendelet nem ír elő képzettségi követelményt az egyes korlátozó intézkedések végrehajtóival szemben. Ez, különösen testi korlátozás esetén a beteg épségét és életét veszélyeztetheti.
• Az egyes korlátozó intézkedések maximális időtartamát belső intézményi eljárásrendbe utalja, ami egy alapvető szabadságjog korlátozásánál megengedhetetlen önkényességhez vezethet.
• Nem biztosítja a fizikai korlátozással és elzárással kapcsolatos statisztikai adatok központi gyűjtését és nyilvánosságra hozatalát. Ugyancsak nem rendelkezik a rendelet végrehajtásának civil kontrolljáról, melyet több szervezet elengedhetetlennek tartott és tart. 
• A tartósan veszélyeztető magatartást mutató, demens és értelmi fogyatékos betegeknek az intézet területén történő mozgáskorlátozását hetenként írja elő felülvizsgálni. Ez adott esetben aránytalan, indokolatlan és súlyos szabadságkorlátozást jelenthet. Például a beteget a kórterembe zárhatják egy hétre is orvosi felülvizsgálat nélkül.
• A PÉF nem tartja szerencsésnek, hogy a rendelet a pszichés megnyugtatást a korlátozó intézkedések közé sorolja. A megnyugtatás éppen a veszélyeztető magatartás megelőzését szolgálja.

Ugyan e rendelet kompetenciája csak az intézetben történő korlátozásokra terjed ki, a PÉF felhívja a figyelmet arra, hogy az intézetbe szállítás során a mentők, rendőrök más-más jogszabályok alapján alkalmaznak - olykor embertelen és megalázó - korlátozó intézkedéseket. Ezek egységes jogi szabályozását a közeljövőben elkerülhetetlennek tartjuk.

Kiadó: Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum (PÉF)

2004. január 14.

A PÉF a korlátozó intézkedésekről
A hálóságyakat jogszabályban kell tiltani

Lehet-e hálóságyak nélkül pszichiátriai betegeket ellátni? A PÉF azonosul azzal a nemzetközileg egyre inkább terjedő állásponttal, miszerint a pszichiátriákon alkalmazott kényszerítő, korlátozó intézkedések a terápia csődjét jelentik (Stefan, Susan, "Perspectives From the Field: Legal and Regulatory Aspects of Seclusion and Restraint in Mental Health Settings," Networks (Special Edition, Summer/Fall 2002), p. 4; [1] "Focus on States: Pennsylvania Leads the Way in Reducing the Use of Seclusion and Restraint," Networks (Summer 1999), p. 4.; "Improper Restraint or Seclusion Places People at Risk," United State General Accounting Office Report to Congressional Requesters, September 1999 as quoted in "Current Issues in Seclusion and Restraint," Office of the Ombudsman for Mental Health and Mental Retardation of the State of Minnesota, (12 December 2002) ). A PÉF alaptó szervezetei már a Fórum megalakulása előtt javaslatokat tettek a korlátozó intézkedések megelőzésére, a hálóságyak betiltására.
A PÉF üdvözölte a Periféria füzetekben megjelent módszertani útmutatót, amely a veszélyeztető állapot kialakulásának időben történő felismerését, egyénre szabott de-eszkalációs technikákat, egyszóval a megelőzést helyezi előtérbe. Ugyanakkor egyértelműen állást foglalt a hálóságyak tiltásáról. A módszertani útmutatónak azonban kötelező ereje nincs, másrészt csak a szociális intézményekben ellátottakra vonatkozik.
Az Alkotmánybíróság ismeretes döntése nyomán az Egészsgügyi törvény módosult, azonban a pszichiátriákon alaklmazható korlátozó, kényszerítő intézkedések részletes szabályozását külön jogszabályra utalja.
A PÉF - a nyilvánosság előtt is - üdvözölte a felgyorsult szabályozási folyamatot. Azonban a sajtóban egymásnak ellentmondó hírek jelentek meg arról, hogy mit is fog tartalmazni a miniszteri rendelet.
A PÉF több ízben kifejtette, hogy a veszélyeztető állapot kialakulásának megelőzését tartja követendő főszabálynak. Ehhez a szakdolgozók továbbképzése szükséges. Krónikus, rehabilitációs és szociális intézményekben az ellátottak felkészítése, egyénre szabott de-eszkalációs terv készítése is szükséges. Magyarországi pszichiátriai betegotthonban végzett modellkísérlet is igazolta, hogy ezen módszerekkel a kényszertő intézkedések száma jelentősen (mintegy harmadára) csökkenthető (Hejőbába). Mindezt nem azon az áron sikerült elérni, hogy a fizikai kényszerítés helyett kémiai kényszerintézkedést alkalmaztak.
Mindenféle kényszerintézkedés során számolni kell traumatizációval. A korlátozó intézkedések során fontos, hogy a páciens ne büntetve érezze magát, a személyzettel folyamatos kommunikációban lehessen. Az egyéni terv azt is lehetővé teszi, hogy a páciens számára legkevésbé traumatizáló korlátozásra kerüljön sor, ha a megelőzés eredménytelennek bizonyult.
Fontos a kényszerítő, korlátozó intézkedések egységes dokumentálása, ennek a személyi egészségügyi ill. ápolási gondozási dokumentációtól elkülönítetten is való tárolása. A korlátozó intézkedések után annak a személyzet és az ellátottak (nagycsoport) körében való megbeszélése, kiértékelése szintén elengedhetetlen.
A PÉF nem ért egyet azzal, hogy bizonyos korlátozó eszközöket nevesítetten nem szabad tiltani. A hálóságy nem véletlenül váltott ki hazai és nemzetközi emberi jogi körökben kiemelt tiltakozást. Egyrészt a tényleg veszélyeztető állapotú páciensnek túl nagy mozgásteret enged, másrészt nem feltétlenül igényli a személyzet folyamatos megfigyelését. Ez utóbbi pedig alapkövetelmény minden korlátozó intézkedésnél.
A hálóságy ugyanakkor lehetetlenné teszi a megnyugtató, adott esetben nonverbális kommunikációt a személyzet részéről, ez pedig akadályozhatja a de-eszkalációt, adott esetben tovább növelheti a páciens agitációját. A Mental Disability Advocacy Center tanulmányában (2003) közölt, hálóságyat megtapasztalt páciensekkel készített interjúk mindezt jól illusztrálják.
A hálóságy az Európa Tanács Kínzás Ellenes Bizottsága szerint is megengedhetetlen, embertelen és megalázó bánásmódnak minősül. 1999-ben írt, és 2001-ben publikált jelentésükben egyértelműen felszólították a magyar kormányt az összes hálóságy kivonására.
Nem csak a Kínzás Elleni Bizottság, és nem csak civil szervezetek szálltak síkra a hálóságyak beszűntetéséért. Az Európa Parlament felszólította az EU csatlakozó országokat ezen embertelen, megalázó bánásmód azonnali megszűntetésére (2003). Szlovákia vonatkozásában az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága is a hálóságyak embertelen, megalázó voltára hívta fel a figyelmet, és használatuk beszűntetését követelte (2003).
Az EU csatlakozó országok közül Magyarországon történt a legtöbb pozitív fejlemény a hálóságyak számának csökkentése terén. A teljes megszűntetéshez azonban elengedhetetlennek tartjuk a hálóságyak nevesített jogszabályi tiltását. Ellenkező esetben egy embertelen és megalázó bánásmód továbbra is legális lehet a hazai pszichiátriákon, amely jogsértéssel szemben a sértettek és a jogvédők kénytelenek lesznek nemzetközi fórumokhoz fordulni.
A hálóságy mára szimbólum lett. A kényszerítésen alapuló, a mentálisan zavart embert passzív tárgtynak tekintő ódivatú elmegyógyászat szimbólumává. Érthetetlen számunkra, hogy a jogszabályi tiltás nem jött létre.
A hálóságyak megszűntetése szükséges, de nem elégséges intézkedés. Hazai modellkísérletek (l. pl. "Tanulmány a veszélyeztető állapot kezelésére", B.A.Z Megyei Önkormányzet Pszichiátriai Osztálya, Hejőbába), valamint a pszichiátriai gondozók tapasztalatai mind összecsengenek a bevezetőben hivatkozott külföldi adatokkal.
A PÉF a jövőben is segíteni kíván a pszichiátriai intézményrendszer humanizálásában, lehetőségeihez mérten.

Gombos Gábor

Kiadó: Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum (PÉF)

2013. július 29.

Budapesti Nap: Fórum a hálós ágyak alkalmazása ellen

A Pszichiátriai érdekvédelmi Fó­rum (PéF) rendkívüli tájékoztatót tartott minap a társaság VIII. kerületi székházában. Az eszmecsere sürgősségét az adta, hogy még az európai uniós csatlakozás előtt szorosabban be kell kapcsolódni a fogyatékkal élők jogairól szóló EU-s előzetes egyeztetés­be. Gombos Gábor, a PéF társelnöke hangsúlyozta: összefogás nél­kül a jövőben hazánk csak mint­egy felhasznalója lesz az egyez­ménynek, aminek létrejöttébe rajta múló okok miatt nem szólt bele.
A tárgyaláson elhangzott még: Magyarországnak sürgősen javítani kell az úgynevezett hálóságy helyzeten. A szakmai körök­ben hálóságynak nevezik azt az ágyat, amit acél vagy egyéb hálóval vesznek körbe, amely erősen akadályozza a beteg mozgását. Hazánkban, a 2001-ben tartott részleges felmérésben nyolc otthonban 21 hálós ágyat regisztráltak, amelyek többségét azóta a pszichiátriai intézetekben más, humánusabb módszerekkel váltottak ki.

A társelnök felhívta a figyelmet arra, hogy számos kórházat nem tudtak megvizsgálni, de tudomásuk van arról, sok­ban még mindig használják a hálós ágyakat. A szakma szerint e speciális fekhelyeket az ápoló személyzet képzésével ki lehet és ki is kell váltani, hiszen azok­nál a betegeknél, akiknél ezen eszközt használják, felismerhetők azok a tünetek, amelyek egy esetleges roham előtt jelentkeznek.

Kiadó: Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum (PÉF)

2013. július 21.

A Pszichiátriai érdekvédelmi Fórum sajtóközleménye az ENSZ fogyatékkal élők jogait védő és előmozdító tervezett egyezményéről tárgyaló ENSZ Ad Hoc Bizottság üléséről, New York, 2003. június 16-27., valamint a "hálóságy problémáról" továbbá az EU csatlakozás magyarországi elmeegészségügyre gyakorolt lehetséges hatásairól

Kulcsszavak: emberi jogok, fogyatékkal élők, esélyegyenlőség, antidiszkrimináció, ENSZ emberi jogi konvenciók, hálóságy probléma, magyarországi elmeegészségügy, EU csatlakozás

1. Az ENSZ Közgyűlése 56/168-as határozatával (2001. december 19.) létrehívott egy Ad Hoc Bizottságot, melynek feladata hogy egy, a fogyatékkal élők jogairól szóló nemzetközi emberi jogi egyezményre tegyen javaslatot. E bizottság második ülésszakára 2003. június 16. és 27. között New Yorkban, az ENSZ Székházában került sor. A magyar Pszichiátriai érdekvédelmi Fórum (PéF) társelnöke a Pszichiátria Használóinak és Túlélőinek Világhálózata delegáltjaként1 részt vett a tanácskozáson. Az ülésszakon az ENSZ tagállamok képviselői, kormányközi szervezetek delegáltjai, emberi jogi és fogyatékkal élőket képviselő civil szervezetek szakértői dolgoztak együtt egy jogilag kötelező érvényű, emberi jogi alapú, minden fogyatékos csoportot átfogó nemzetközi egyezmény kimunkálásán.

Széleskörű egyetértés alakult ki az elmúlt évtizedekben arról, hogy a fogyatékkal élők emberi jogait (civil, politikai, gazdasági, szociális és kulturális) valamint alapvető szabadságait az ENSZ meglévő emberi jogi egyezményei nem védik kielégítően. Az ENSZ emberi jogi egyezményeinek története is mutatja, hogy a minden embert ember mivoltánál fogva megillető emberi jogok gyakorlati érvényesítése a társadalom különösen hátrányos helyzetű csoportjai számára szükségessé teszik az egyetemes jogok különös értelmezését, "lefordítását" az illető csoport sajátos helyzetének megfelelően. így jött létre -többek között- a faji megkülönböztetés minden formáját megtiltó egyezmény, a nők elleni megkülönböztetés minden formáját megtiltó konvenció és a gyermekek jogait biztosító ENSZ egyezmény.
A világon élő mintegy 600 millió fogyatékkal élőt mindeddig nem védi hasonló, kötelező erejű nemzetközi dokumentum. Az Ad Hoc Bizottság második ülésszaka erőfeszítéseket tett egy ilyen egyezmény kidolgozására.
Magyarországon a fogyatékkal élők esélyegyenlőségét védő törvény -bár megalkotása jelentős előrelépés volt-, több szempontból sem felel meg azon nemzetközi folyamatoknak, amiket az Ad Hoc Bizottság ülése is tükröz. Egyrészt a kikényszeríthető jogokon alapuló megközelítés még keveredik benne a szociális, jóléti, jótékonysági megfontolásokkal. Másrészt a fogyatékosság, akadályozottság fogalmát a nemzetközi trendeknél sokkal szűkebben értelmezi, így egyebek mellett a pszichiátriai problémával élőket sem foglalja magába.
A nemzetközi fogyatékosjogi mozgalmakban a pszichiátriaviselt emberek szervezetei egyre jelentősebb szerepet játszanak. Az ülésszakon a magyarországi civil szektor -és így Magyarország- egyetlen jelenlevő képviselője a PéF társelnöke, Gombos Gábor volt.

2. A Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum összhangban a nemzetközi emberi jogi normákkal, különös súllyal szeretné a figyelmet felhívni arra a tényre, hogy Magyarországon napjainkban is emberek tucatjait kényszerítik ún. hálóságyakba, holott a CPT (Embertelen és Megalázó Bánásmódot Vizsgáló Bizottság) 1999-ben azonnali intézkedésre szólította fel a Magyar Kormányt a törvényi tiltás elrendelése érdekében. A Bizottság távozása után 2000 végén a törökszentmiklósi pszichiátriai otthonban egy ápolt halálra égett, mert a lelakatolt hálóságyból nem tudott kijutni. 2003-ban Magyarországon még tömegesen találhatók hálóságyak.
3. A Pszichiátriai érdekvédelmi Fórum fel szeretné hívni a figyelmet hazánk EU csatlakozásának a magyarországi elmeegészségügyre gyakorolt lehetséges hatásaira. Ezen belül a deinstitucionalizációra, valamint a pszichiátriaviselt emberek által kontrollált programokra, beleértve az általuk végzett folyamatos és rendszeres emberi jogi monitorozást.

Kiadó: Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum (PÉF)

2003. január 12.

Sajtótájékoztató
A Pszichiátriai érdekvédelmi Fórum (PéF) szövetségi formában tevékenykedik magyar és nemzetközi érdekvédelmi, emberi jogi területen a pszichiátriai betegeket segítve. Munkánkhoz az írott és elektronikus média segítségét mindig is elvártuk és a szükséges információkat megadtuk.

2002. novemberében tudomásunkra jutott, hogy a tápiógyörgyei pszichiátriai betegek otthonában pénzügyi szabálytalanságokat találtak az ápoltak munkájának ellentételezése, illetve a kifizetés metodikája tárgyában. Emiatt ott az ápoltak foglalkoztatását beszüntették és az ügyben az állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa vizsgálatot indított.
Az ajánlás több más szempont mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy a jövedelemmel való rendelkezés az ápoltakat munkájuk után megilleti és a helyes gyakorlat kimunkálására, valamint a megállapított rossz gyakorlat korrekciójára szólította fel az intézményt.
Ugyanakkor az eset kapcsán az ország 52 hasonló otthona közül számosban a foglalkoztatást, különösen a cselekvőképességet kizáró gondnokolt ápoltak esetében megszüntették, ami ellentétes az ombudsmani ajánlással, de a szakma és az érdekvédelem álláspontjával is, valamint nem segíti, hanem hátráltatja az ápoltak állapotának javulását, illetve mindennapi életét és természetesen jelentős jövedelem csökkenést is eredményez.
Emiatt az ombudsmanhoz fordultunk. Lenkovics Barnabás válaszában kifejtette, hogy mindenekelőtt való, hogy a szabálytalanságok megszűnjenek. Leszögezi, hogy "a foglalkoztatottság magas szintje egyértelműen pozitív az ellátottak személyiségének kibontakozása szempontjábol." Egyik lehetséges megoldásként pedig felveti az ombudsman, hogy megoldás lehet, ha a bíróság az érintettek cselekvőképességét a jövedelem 50%-a tekintetében is korlátozza, azaz úgy dönt, hogy a gondnokolt teljes munkakeresményét a gondnok kezelje.
Ezt a következtetést teljesen megalapozatlannak és elvetendőnek ítéljük meg, mivel számos ponton visszalépést jelent és egyúttal elfogadhatatlan az ápoltak önrendelkezése szempontjából (is). A vizsgálat óta kialakult gyakorlat pedig túlmutat az egyébként is jelentős problémán, hogy az ápoltak, akik szívesen és hasznosan dolgoznának, ezt nem tehetik, ugyanis nyilvánvalónak tűnik, hogy sok otthonban azért állították le a foglalkoztatást, mert a gazdálkodás és az ezzel kapcsolatos gyakorlat más intézményekben is valószínűleg szabálytalan, tehát sürgős tennivalók akadnak, ha azt kívánjuk, hogy az ápoltak (legalábbis a foglalkoztatás és az ezzel együtt járó jövedelemszerzés tekintetében) emberi módon élhessék, egyébként is igen nehéz életüket.
Szövetségünk a sajtó szíves érdeklődése esetén minden segítséget megad ahhoz, hogy ezen kiszolgáltatott emberek körülményein közösen segíthessünk.

Kiadó: Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum (PÉF)